Rendkívül erős félelmekre játszik rá az Orbán-kormány a katonák kivezénylésével, de minden kérését a hadsereg úgysem teljesítené

Evolúciósan van egy olyan reflexünk, hogy jobb félni, mint megijedni, így a háborús fenyegetés akár a józan eszünkkel szemben is hat érzelmileg. Nem véletlenül húzta elő ezt a kártyát most a Fidesz és Orbán Viktor. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindez most már nagyon átlátszó, hiszen a rezsim évek óta nem riad vissza akár a hazugságoktól sem az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, így nagyon könnyen átlátnak rajta azok, akik nem hithű kormánypártiak – kommentálta lapunknak a Fidesz legújabb lépését Síklaki István szociálpszichológus.

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy a kiemelt energetikai létesítményekhez katonákat és a támadások elhárításához szükséges eszközöket telepítenek egy esetleges ukrán akció megakadályozására. Szakértők szerint nem kizárt, hogy a Fidesz hamis zászlós hadműveletet készíthet elő, Orbán Viktor a Barátság kőolajvezeték leállása kapcsán azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szándékosan idéz elő energiaellátási bizonytalanságot Magyarországon.

Síklaki István szerint azért nehéz kiszámítani mindennek a hatását, mert egyfelől kétségtelenül van egyfajta „telítődés” a háborús ijesztgetéssel kapcsolatban és ez biztosan levon valamennyit az erejéből. – Ugyanakkor ha a kormánymédia tele lesz az utcákon járőröző katonákkal és rendőrökkel, rendkívül erős vizuális hatást gyakorol az érzelmekre és erősebben hathat, mint bármilyen propagandaszöveg. A Covid idején is lényegében fölöslegesen vezényelték a katonákat a kórházakba, de képileg ráerősített a fenyegetettség érzésére – vélte a szociálpszichológus.

Várhatóan a Tisza szavazóbázisát ez sem fogja megingatni, hiszen Magyar Péter egyfajta megelőző vágással már egy ideje mondja, hogy számít hasonló lépésekre a Fidesz részéről. Az Orbán-kormánynak ez az akciója is a stabil Fidesz-szavazók megerősítésére és legfeljebb a bizonytalanok befolyásolására lehet alkalmas.

Ezt úgysem hajtanák végre

Hibázik az ellenzék, amikor „önmerényleteket” emleget – mondta a Népszavának Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez azért rossz üzenet, mivel önmagában is komoly feszültséget, bizonytalanságot kelt, illetve tudatlanságot sugall. Az ellenzéki oldal nincs tisztában azzal – folytatta a szakértő –, hogy milyen a magyar titkosszolgálatok és a hadsereg vezetésének belső értékrendje, morális szilárdsága.

Az eltelt 30–35 évben a titkosszolgálatoknál és a hadseregnél olyan belső, morális szilárdság létezett, hogy a hatalom tisztában van azzal, egy ilyen, önmerénylettel kapcsolatos »kéréssel« nem fordulhat egyik szervezethez sem. Ezt nem hajtanák végre – vélekedett Tarjányi Péter. Mint arra a szakértő emlékeztetett, korábban, a délszláv háborúk idején is történt hasonló intézkedés, akkor Paks fokozott védelmét rendelték el, akkor és most is ez a szolgálatok, a rendőrség és a hadsereg közös fellépését jelentette. 

Nem árulják el, mitől és miért tartanak

Az Orbán-kormány szerda 23 órai hatállyal „a magyar energiabiztonságot ért fenyegetésekre” tekintettel a hálózat védelme érdekében Magyarország egész területére összehangolt tevékenységet rendelt el. A döntésről Orbán Viktor számolt be, gyanúját bizonyos, nem pontosított nemzetbiztonsági jelentésekre alapozta. További érdemi bizonyítékokkal Gulyás Gergely sem szolgált a csütörtöki kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elsősorban arra hivatkozott, hogy Ukrajna még mindig nem indítja újra a Magyarország és Szlovákia nyersanyagellátását biztosító Barátság kőolajvezetéket. Azt, hogy ennek oka egy kapcsolódó tárolóegység elleni január 27-i orosz dróntámadás, egyikük sem emelte ki. Ellenben szintén minden kétséget kizáró információikra hivatkozva úgy vélik, hogy a vezeték február eleje óta újfent alkalmas a szállítások újraindítására. Az ügy mára így egy összetett államközi politikai kérdéssé vált. Bár Kijevből ellentmondásos információk látnak napvilágot, Volodimir Zelenszkij elnök szerint a sérülést nem lehet „olyan gyorsan” kijavítani. Bár az Európai Bizottság sürgeti Ukrajnát a javításra, Kijevvel együtt felhívja Magyarország és Szlovákia figyelmét a nem orosz nyersolaj beszerzési lehetőségeire is. A magyar kormány ugyanakkor ragaszkodik a Barátság újranyitásához és ahhoz is, hogy a Mol által tengeren megrendelt orosz olajat Horvátország engedje át az Adria-kőolajveze­téken.

Azt, hogy mi alapján tart az Orbán-kormány a magyar energetikai létesítmények elleni támadásoktól, konkrétumokkal nem támasztották alá. A védendő létesítményeket még Gulyás Gergely nem nevezte meg. Szakértők idesorolják például az erőműveket – így a paksi nukleá­ris blokkokat –, a százhalombattai Mol-finomítót, a hazai gáz- és áramhálózatokat, vagy éppen a magyarországi villamosenergia-rendszert irányító Mavirt. A kancelláriaminiszter elvetette azokat a spekulációkat, miszerint a kabinet megalapozatlan hisztériakeltéssel a választások elhalasztására törekedne: leszögezte, hogy az április 12-i lebonyolításnak semmi aka­dálya.

Ez nem így megy

 Általános szabály, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentései minősített adatoknak számítanak, különösen ha forrásvédelmet érintenek (humán hírszerzés, technikai lehallgatás), folyamatban lévő műveletekre vonatkoznak, illetve szövetséges szolgálatoktól származnak (NATO- vagy EU-megosztás).

A NATO keretében az információcsere szigorú alapon történik. Egy tagállam csak akkor hozhat nyilvánosságra ilyen értesüléseket, ha az adott információt már számítanak minősítettnek, vagy a forrásország ehhez hozzájárult.

Ugyanakkor a modern titkosszolgálati kommunikációban bevett gyakorlattá vált az úgynevezett „defensive disclosure" – vagyis egy fenyegetés közzététele annak érdekében, hogy az érintett szervek védekezni tudjanak, részletek felfedése nélkül. Ez különösen az angolszász „Five Eyes" szövetség (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland) körében bevett forma: a tagszolgálatok rendszeresen adnak ki közös, nyilvános figyelmeztetéseket kritikus infrastruktúrákat érintő kiberfenyegetésekről.

Ami a magyar kontextust illeti: Orbán Viktor nyilvánosan hivatkozott arra, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok szerint Ukrajna „további lépésekre készül a magyar energiarendszer működésének megzavarására”, de konkrét bizonyítékot, részleteket nem tett közzé. Gulyás Gergely ehhez illeszkedve mondhatta, hogy csak „nem minősített” információkról beszélhet, miközben politikailag mégis felhasználják a titkosszolgálatokra való hivatkozást

Hogyan viselkednek a titkosszolgálatok hasonló esetben? A legjobban dokumentált eset: 2015. december 23-án orosz hátterű hackerek három ukrán energiaelosztó vállalat rendszerébe törtek be, és körülbelül 230 000 fogyasztót hagytak áram nélkül. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) és az ICS-CERT ezt követően nyilvánosan publikálta a technikai részleteket azért, hogy más országok is védekezni tudjanak. Ez az eset az energiaszektort érintő titkosszolgálati ismeretek nyilvánossá tételének egyik legismertebb precedense lett.

A Der Spiegel 2026 februárjában közzétette: a CIA már 2022 tavaszán, holland forrásból értesült az ukrán különleges kommandónak az Északi Áramlat orosz gázvezeték felrobbantásával kapcsolatos tervéről, és ezt az információt a BND-vel (német hírszerzés) is megosztotta. A holland hírszerzés részletes tájékoztatót adott az amerikaiaknak, akik ezt továbbítottak Berlinbe – ám mégis figyelmen kívül hagyták. Ez az eset azt illusztrálja, hogy a szövetségesek megosztják egymással az energiainfrastruktúrát érintő fenyegetésekre vonatkozó hírszerzési adatokat, de azok nyilvánossá tétele általában csak utólag, esetleg újságírói vizsgálódás révén történik meg.

A dán katonai hírszerzés (DDIS) nyilvánosan megnevezte a Z-Pentest nevű orosz hackercsoportot, amely 2024-ben kibertámadást intézett egy dán vízmű ellen. Ez mutatja, hogy az európai titkosszolgálatok egyre inkább élnek a nyilvánosságra hozatal eszközével.