Szeptember elején tette közzé a magyar kormány a frissített Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT). Az anyag egy központi sorvezető mentén, valamennyi tagországtól bekért irat, amiket az Európai Bizottság egységes elvek mentén, de a sajátosságokat figyelembe vételével, értékel.
A NEKT kulcsfontosságú a szén-dioxid-szennyezés 2050-re vállalt megszüntetéséhez, vagyis az úgynevezett klímasemlegesség eléréséhez – állapítja meg a Másfél fok nevű szakportálon megjelent, az Energiaklubot, a Habitat for Humanity Magyarországot, a Green Policy Centert, a Magyar Energiahatékonysági Intézetet, a WWF Magyarországot, valamint Kelemen Ágnes környezetgazdász-éghajlatpolitikai szakértőt megszólaltató elemzés.
Magyarországot fokozottan sújtják az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai, a hőhullámok, az aszály, a villámárvizek, a szélviharok és a tavaszi fagykárok - állapítják meg. Elemi érdekünk tehát a felmelegedés elleni küzdelem, illetve az alkalmazkodás az elkerülhetetlen hatásokhoz. Magyarország 2020-ban törvénybe foglalta, hogy 2050-re az EU többi tagállamához hasonlóan mi is elérjük a kílmasemlegességet. Akkortól tehát nem kerülhet a levegőbe több üvegházhatású gáz annál, mint amennyi itt meg is köthető. (Megjegyzendő: a sokáig ellenálló Orbán-kabinet 2019 végén az utolsók között csatlakozott a többi tagország által akkor már régóta szorgalmazott, közös vállaláshoz.) A NEKT az ehhez vezető út legfontosabb irata – szögezik le.
A szakértők üdvözlik, hogy Magyarország az előző változatban 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest mért, 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési szintet 50 százalékra emelte. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közös uniós cél 2021 óta 55 százalék. Ha egy tagállam ennél kevesebbet vállal, egy másiknak annyival többet kell.)
Koczóh Levente András, a Green Policy Center (GPC) senior klímapolitikai tanácsadója mindemellett a 2050-re vállalt teljes kibocsátásmentesség elérése tükrében a megemelt, 2030-as hazai célt is kevesli. A kutatóintézet 2030-ra inkább 60, 2040-re pedig 85 százalékos szennyezéscsökkentést javasol. Kelemen Ágnes környezetgazdász és éghajlati-politikai szakértő szintén elégedetlen a friss kormányzati vállalás mértékével. Míg az 50 százalékos cél révén 2030-ra 2017-hez képest az éves szén-dioxid-kibocsátás 7,6 millió tonnával mérséklődne, 2050-re további 56,2 millió tonnás csökkentést kellene elérni - fejtette ki. Ezzel tehát a valós erőfeszítéseket, a következő hét évet elpazarolva, későbbre toljuk – fogalmazott a szakértő.
Miközben a magyar gazdaság az energiabehozatal mérséklése révén óriási összegeket takaríthatna meg, a frissített NEKT nem aknázza ki ennek összes lehetőségét – véli Koczóh Levente András. A GPC 2030-ra a frissített NEKT 29 százalékához képest 30 százalékos megújulóenergia-részarányt, a 2020-as, uniós elvek alapján pedig 6,5 százalékos energiahatékonyság-javulást indítványoz.
Magyar László, az Energiaklub szakértője már azt üdvözli, hogy a felülvizsgált anyagban egyáltalán szóba kerül a szélenergia. Eme, ingyenes, ki nem merülő energiaforrás valós lehetőségei ugyanakkor nagyságrendekkel meghaladják a kihasználni tervezett mennyiséget – fogalmazott. A környezetvédő szervezet képviselője a szelet a villamosenergia-rendszer egyensúlyát segítő, a behozatali és a kiegyenlítési igényt csökkentő, a naperőműveket jól kiegészítő, olcsó energiaforrásnak tartja. A 2030-ra – kiegészítő intézkedések (szakszóval WAM) mellett - tervezett, 12 gigawattnyi (GW) napelem tükrében kifejezett kevesli a mindössze egy gigawattnyi szélhasznosítási célt. (Megjegyzendő: jelenleg ennek harmada, 330 megawatt – MW - üzemel, de az Orbán-kormány eddigi 13 éve során egyetlen új egység építését sem engedélyezték.) Pedig az áramellátás biztonságát a naperőművek összteljesítményének felét kitevő szélturbina együttes telepítése szolgálná – véli. Mindemellett azt is aggasztónak tartja, hogy a jelenlegi intézkedések melletti (szakszóval WEM) forgatókönyv 2030-ra csak 400 MW-nyi széllel számol, 2040 és 2050 között pedig a szint nem változna. Az energiatárolási-kiegyenlítési célú hidrogéntermelésre egyaránt használt nap- és szélerőművek gyorsabbak és rugalmasabbak az atomenergiánál – szögezte le Magyar László.
Az energiahatékonyság témakörét a NEKT-felülvizsgálat is rendkívül elnagyoltan kezeli – fogalmazott Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakmai vezetője. Pedig az Európai Bizottság már 2020 októberében, a NEKT első változata olvastán is további lépéseket sürgetett.
Ezt ugyanakkor az új célok és intézkedések szintén nem tükrözik. A 2014 óta felgyülemlett elmaradással együtt 2030-ig a jelenlegi összfogyasztás körülbelül felére rúgó, mintegy félezer PJ megtakarítást kellene elérni. Bár ezt teljesíthetetlennek látja, a terv érdekében érdemi – így különösen az épületek fogyasztáscsökkentését célzó – intézkedési elképzelésekkel sem találkozott az anyagban. A felújítási beruházások révén a gazdaság és a társadalom azok költségénél jóval nagyobb haszonra tehetne szert. Így például, a NEKT-ben is hangsúlyos célkitűzésnek megfelelően, jelentősen csökkenthető lenne a gáz-, vagyis a külső energiafüggőség. Az, hogy az összes hazai épület energiafogyasztását 2050-ig hatékonnyá tegyék, a MEHI szerint a teljes állomány 3 százalékát kitevő, évi százezer lakás alapos felújítását igényelné. Ehhez viszont kiszámítható pénzügyi keretet sürgetnek. Pálffy Anikó elsődleges fontosságúnak tartja a szigetelést, illetve hogy a különböző támogatási formákat kifejezetten energiamegtakarítási feltételekhez kössék.
Miközben az energiaszegénység kezelése az EU egyik legfontosabb, jelentős összegekkel támogatott célja, ez ügyben az új NEKT sem él javaslatokkal
– hívja fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország képviseletében Feldmár Nóra szakmai vezető és Koritár Zsuzsanna szakpolitikai menedzser. Az Európai Bizottság e tárgyban egyértelmű, konkrét, elérhető, mérhető és időhöz kötött célokat javasol. Az igazságos és méltányos zöld átállás szempontjainak hatékonyabb érvényesítését már a EU korábbi NEKT-értékelése is említette. Az uniós ajánlás ellenére a veszélyeztetett háztartások védelmére irányuló intézkedéseket a frissített anyag sem részletezi. Így a kormány nem javasol megoldásokat a hazai energiaszegénység fő okaira, vagyis a lakóépületek kiugróan magas energiaigényére, a rossz minőségű tüzelőberendezésekre, a szociális alapú lakástámogatások hiányára, illetve mindezek következményeire, így az eladósodottságra, az egészségügyi problémákra és kihűléses halálesetekre. Mindezek támogatására az EU – a légszennyezési kvótabevételekből - egy úgynevezett Szociális Klímaalapot hoz létre. A forrás lehívása érdekében a tagállamoknak 2025. június 30-ig – a többi elképzeléscsomaggal összhangban lévő - Szociális Klímatervet kell kidolgozniuk. A frissített NEKT-ből hiányzó energiaszegénység-kezelési felvetések e támogatás lehívását is veszélyeztetik – szögezik le a civil szervezet képviselői.
Értetlenül áll az anyag mellékletében feltüntetett, 2050-es, 18 millió tonna szén-dioxid-egyenértékes légszennyezési terv előtt Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energiaprogramvezetője. A szintén a kormány által jegyzett Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia ugyanis erre még 4 millió tonnát irányoz elő – hívta fel a figyelmet. Szakemberek szerint ez utóbbi az a mennyiség, ami Magyarországon még elnyelhető. Bár a környezetvédő szervezet szakértője üdvözli, hogy a kabinet a „biomasszának” nevezett növényégetést korlátok közé szorítaná, a hatályos erdőtörvény még fokozást tenne lehetővé. Ráadásul, bár a NEKT-terv a „biomassza” alapú áramtermelés csökkentésével számol, ilyen erőművek termelésére az állam 20 évig ártámogatást biztosít. A 2040-től ígért „szén-dioxid-leválasztás és -tárolás” még kidolgozatlan eljárás, de az biztos, hogy hatékonyságuk a blokkmérettel nő, ami a kis erőművekre nézve hátrányos. Harmat Ádám a földgázt kiváltó hőtermelési elképzelésekből szintén hiányolja a biomasszát. Bár a lakossági tűzifafelhasználás jelentős csökkentésének célját üdvözli, az eme fűtési módtól leginkább függő, alacsonyabb jövedelmű háztartásokra szabott intézkedéseket szintén nem talált.
Az Európai Bizottság előreláthatólag novemberben értékeli – a többi tagországgal együtt – a magyar kormány NEKT-frissítését is.
Irreális és felelőtlen elképzelések
Bár a kormány széles körben hangoztatja, hogy a hazai szén-dioxid-kibocsátás és energiafelhasználás a GDP-bővülés ellenére csökkent, e folyamatok jó része nem tervezett hatásokra, hanem a szocialista nagyipar 1990-et követő összeomlására, a 2008-as pénzügyi válságra, a Covidra, az energiaárválságra és az ukrajnai háborúra vezethető vissza - hívja fel a figyelmet a Másfélfok. Így Magyarország GDP-növekedése változatlanul „nyersanyag-zabáló”. Miközben a friss NEKT szerint a kormány klímapolitikája „reális és felelős”, a Föld országainak érvényben lévő elképzelései szakmai számítások szerint még mindig 2,7 Celsius-fokos felmelegedést eredményeznek. Ez nálunk is az időjárási szélsőségek fokozódásával fenyeget. A szakmai és civil szervezetek „minden ellenkező híreszteléssel szemben” a tudományos szempontból helyes irány és a megvalósítási lehetőségek bemutatására összpontosítanak - írják.
Az előző körben utolsók lettünk
A NEKT első változatát a kormány közel fél évtizede nyújtotta be Brüsszelnek. A számos szakmai bírálatot megért irat 2020-as brüsszeli értékelésének számszerűsíthető mutatói alapján Magyarország a vállalások színvonala tekintetében 27 tagállamból az utolsó helyre került.
Szerény célok
A NEKT-frissítés 2030-ra az eddigi 21 százalék helyett 29 százalékos megújuló-részarányt javasol. A közös uniós cél ehhez képest már 42,5 százalék. Az anyag emellett a 2021-es 802 petajoule – PJ - tükrében 2030-ra 750 PJ-s végső energiafelhasználást ígér. Ez a viszonylag szerény csökkentés ugyanakkor a kormány szerint a GDP remélt növekedése tükrében a hatékonyság jelentős javulását feltételezné.
