Versenyfutás a figyelemért
Csütörtökön lezárult a Tisza Párt előválasztása péntek este élő adásban be is mutatták a jelölteket. Magyar Péter politikai alakulatának az ismert arcai végül mindnyájan nyertek Bujdosó Andreától Forsthoffer Ágnesen át Ruszin-Szendi Romuluszig, összesen több mint 300 ezren voksoltak a képviselőjelöltekre, a Népszavának adott elemzésében Ágh Attila politológus, alkotmányjogász pedig azt mondta, az előválasztással Magyar Péter jelentős lépést tett a képviseleti demokrácia felé.
A legnagyobb meglepetés azonban nem ekkor, hanem szombaton jött, amikor Magyar Péter az Orbán Viktoréval párhuzamos országjárásán, Nyíregyházán bejelentette, hogy a Tisza Párt városi képviselőjelöltje Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark vezetője lesz. Rá a Fideszben aligha lehettek felkészülve, ezt jelzi legalábbis az azonnal induló lejárató kampány, amelyet a Tisza Párt a többi között egy petícióval ellensúlyoz. Mellékletünkben, a Visszhangban a Tisza jelöltállítási folyamatáról, a jelöltekről és a reakciókról mondja el véleményét kiváló kollégánk, Forgács Iván.
2022 előtt a hat ellenzéki pártnak egészen más problémára kellett reagálnia, mint ma a Tiszának, ami azt jelenti. hogy az összehasonlításnak nincs értelme az akkori helyzettel – mondta lapunk kérdésére Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász.
Ami az országjárást illeti, korábban Magyar Péterére Edelényben benézett Komjáthi Imre, az MSZP elnöke is, aki Kevesebb szegényt, kevesebb gazdagot feliratú pólót ajándékozott Magyar Péternek, aki közölte, nem az a baj, ha valaki gazdag, de azonban nem szeretne, akik az adófizetők pénzén lesznek milliárdosok néhány év alatt. Arra kérte Komjáthi Imrét, gondolják át, és ne induljanak a választáson. Merthogy az MSZP bejelentette, hogy indul a választáson, de Budapesten négy körzetben nem indít jelöltet, hogy maximalizálják a győzelmi esélyt. Mármint a Tiszáét.
Szombaton aztán Nyíregyházán helyszíni riportot készítettünk Orbán Viktor DPK-nagygyűléséről, aztán néhány órával később a Tisza Párt nagygyűlésének – amelyen Magyar Péter 700 ezer rászoruló családnak ígért 100-100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – a résztvevőit már arról faggattuk, miért nem nyilatkoznak olyan szívesen, mint a fideszesek. – Az az igazság, hogy aki most a Tiszát támogatja, szerintem komolyan megütheti a bokáját. Hallani, hogy többen elvesztik az állásukat – hangzott a lesújtó válasz.
Trump után Putyin
Orbán Viktor kvázi egyenesen abból Moszkvából utazhatott Nyíregyházára, ahol pénteken csaknem négy órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal , mielőtt beült volna az orosz limuzinba. Egyelőre nem teljesen világos, hogy miről volt szó köztük – Szijjártó Péter pár szót utána –, állítólag Magyarország biztonságos és olcsó energiaellátásáról, de emiatt nem kellett volna Moszkvába utazni, hiszen Magyarország földgáz- és kőolajellátása egyáltalán nincs veszélyben: a háttérben valami más állhat. Orbán Viktor egyébként simán kimondta, hogy a jövőben is kitart az orosz kőolaj mellett, kár, hogy ezzel Magyarország meg fogja szegni az EU-s előírásokat, amelyek szerint 2027-ig minden tagországnak le kell válnia az orosz energiahordozókról. Mint előre sejteni lehetett – az oroszok el is ismerték – a tárgyalás egyik fő témája az amerikai szankciók alatt álló orosz cégek európai leányvállalatainak a megvásárlása volt. Ami az egész találkozóban a legnagyobb feltűnést keltette, hogy Orbán Viktor tolmácsa gyakorlatilag cenzúrázta Vlagyimir Putyint, tök mást fordított, mint amiről az orosz elnök beszélt.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány vezetője a Népszavának azt mondta, a magyar miniszterelnök útja egyszerű belpolitikai üzenet és külpolitikai kényszer is, a szépséghibája csak az volt, hogy több más EU-s vezető mellett nem volt elragadtatva tőle a Fidesz közeli szövetségesének tartott Karol Nawrocki lengyel elnök sem, aki vasárnap jelezte, ejti a találkozót Orbán Viktorral a magyar miniszterelnök moszkvai útja miatt.
Budapest a csőd szélén
Ez nevetséges volt.Miközben a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely éppen arról beszélt, hogy az kabinet meg akarja menteni Budapestet, biztos ami biztos, a Magyar Államkincstár leemelt a főváros számlájáról még 6,2 milliárd forintot szolidaritási adót címén. A kormányzati elvonások miatt Budapest már már hosszú hónapok óta a csőd szélén táncol,.amiről Karácsony Gergely írt is egy levelet írt Orbán Viktornak, hogy a magyar állam ne emelje le jogtalanul a számláról a szolidaritási adót, amit pedig eddig jogtalanul elvont, azt adja vissza. Érdemi válasz helyett a kabinet úgy döntött, kényszeríteni fogja a Fővárosi Közgyűlést, arra, amire nem lehet, vagyis hogy mondja ki, fizetésképtelen. Karácsony Gergely ezt abszurdnak nevezte és eléggé zokon vette, hétfőre összehívott egy rendkívüli közgyűlést a kelenföldi buszgarázsba, aztán megy tüntetni is a Karmelita kolostor elé.
Az abszurd jelzővel egyébként lassan a Fővárosi Közgyűlés működését is jellemezni lehet, legutóbb például Karácsony Gergely már azt hitte, repülni fog a gázóra, annyira elfajult egy vita. Végül aztán valamelyest csitultak a kedélyek, lehetőség nyílt az érdemi munkára is, de a talán legfontosabb ügyekben, a főpolgármester-helyettes személyében nem tudtak megegyezni, Tüttő Katát nem szavazták meg, ráadásul továbbra sem találták meg a többségnek megfelelő embereket különböző fővárosi cégek élére. A Népszavának adott interjújában Karácsony Gergely a többi között elmondta, hogy az Orbán-kormány az ellenzéki vezetésű főváros tönkretételén keresztül támadja az ellenzéket, és ők is tudják már, hogy ez hülyeség, de nem tudnak leállni, mert már nem kormányként működnek.
A tiszásokat erősítheti a Fidesz túltolt hazugságkampánya: ahogy Magyar Péterrel szemben hatástalanok voltak a Fidesz hazugságkampányai, úgy a tiszás jelöltek és a Karácsony Gergely elleni hangulatkeltés is kontraproduktív lett. Erről és még sok más aktuális dologról is beszélgettek kollégáink a Népszava Hol élünk? podcastjében.
Pintér Sándor ritkán szólal meg, de ez talán jobb is így
Súlycsoporttól függetlenül a hét legnagyobb alakítását alighanem az a mindenügyi belügyminiszter nyújtotta, akinek a héten két parlamenti bizottság előtt is jelenése volt, és mindkét alkalommal sikerült is finoman szólva bicskanyitogató megjegyzéseket tennie. Az elsőt a kulturális bizottság ülésén, ahol a többi között azt mondta, egész Magyarország jól járt azzal, hogy ő a belügyminiszter; aztán jött a népjóléti bizottság ülése, ahol a kórházban tengődő 353 csecsemőről Pintér Sándor azt találta mondani: – Nem mi szültük és hagytuk ott őket. Csak találgathatunk, hogyan alakult volna a világtörténelem, ha anno a belügyminiszter látja meg először a Níluson ringatózó kis Mózest, az viszont biztos, hogy végig hű maradt önmagához, videós kollégánk kérdésére, hogy van-e lelkifurdalása az állami gondozottak miatt, csak visszakérdezett – Én mit csináltam az állami gondozottakkal?
Az egész alatt Pintér Sándornak azzal futotta egy félig emberi gesztusra, hogy a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban kijelentette, hajlandó lemondani, ha kiderül, hibázott egy általa kinevezett rendőri vezető. Azt egyébként még Orbán Viktor is elismerte, hogy hibának kellett történnie a korábbi nyomozás során, de jellemző, hogy kérdéseinket a pintéri ámokfutás után a miniszterelnöki biztos is csak hallgatással válaszolt.
Bár a TASZ nyert egy pert, a bírósági döntés szerint az Orbán-kormánynak ki kell adnia az adatokat a kórházakban élő kisbabákról, máshol az áldozatvédelem nem működött ilyen jól: felmentő ítélet született egy hitoktató ügyében, akiről több gyerek is állította, hogy abuzálta őket, Budapest V. kerületének a vezetése pedig rendkívüli sürgősséggel rúgott egyet Iványi Gáborba és a hajléktalanokba. Eközben a NANE mozgalom a megölt nőkért, a családon belüli erőszak ellen tüntetett, a szociális ágazatban pedig már most is akkora a szakemberhiány – és az ígért megalázó béremelés után félő, még nagyobb lesz – , hogy lassan államtitkárok mehetnek pelenkázni az idősotthonokba. Kiderült az is, hogy a Budai Irgalmasrendi Kórház több épületében is rossz a fűtés, fekvőbetegeket kellett hazaküldeni, az orvosok pedig kabátban rendelnek. Magyarországon a nők átlagban még mindig annyival keresnek kevesebbet a férfiaknál, mintha az év utolsó két hónapjában nem kapnának fizetést, a Habitat for Humanity jelentése szerint csaknem 2,9 millió ember lakhatási szegénységben él Magyarországon; Tordai Bence országgyűlési képviselő pedig arról posztolt a héten, hogy a fagyhalál legtöbb áldozata a nők és gyerekek mellett legkiszolgáltatottabbak, az idős emberek közül kerülnek ki: többnyire energiaszegénységben élő, magukra hagyott idősek fagynak meg.
Az Otthon Start hitel sem váltotta be a reményeket, a drasztikus áremelkedés miatt a vásárlók lassan ugyanott vannak, mintha piaci kamatozású hitelt vennének fel, továbbá probléma az is, hogy a fiatalok benn ragadhatnak ez így megvásárolt első kislakásban. Erről és még sok másról is beszélgetnek Erkély című podcastünk résztvevői.
Lakhatással kapcsolatos hír, hogy a XV. kerületben DK-s képviselők szavazatával is adott zöld utat a képviselőtestület a NER-oligarcha érdekeltségébe tartozó lakóparknak a Pólus Center mellett. Erről videóriportban is beszámoltunk.
A propaganda már kevésbé hatékony
A Fidesz szinte valamennyi problémát propagandával próbál megoldani, a Publicus Intézet lapunk felkérésére készített felméréséből viszont az derül ki, hogy tíz megkérdezettből ma már nyolc azt is választási csalásnak tartja, ha az embereket hamisított, mesterséges intelligenciával (AI) készült videókkal tévesztik meg. Nem az a baj, hogy a magyarországi deepfake-videók primitívek és megtévesztőek, hanem az, hogy miattuk már semmit nem fognak elhinni: Ződi Zsolt AI-kutató, jogász szerint a társadalmi béke és a demokrácia forog kockán.
Mégis, a csaló propaganda felismerése is része lehet annak a a folyamatnak, amelynek eredményeképpen a 21 Kutatóközpont felmérése szerint az EP-választás óta Budapesten a Tisza sokat erősödött, a Fidesz viszont gyengült, a Medián szerint pedig bár országosan a Fidesz némileg erősödni tudott, a Tisza előnye még mindig 5 százalékpont vele szemben a biztos pártválasztók között. Azoknak az aránya, akik kormányváltást akarnak, eközben 60 százalékról 52-re csökkent, ami 2024 óta a legalacsonyabb arány. Orbán Viktor talán az utóbbi adat miatt bizakodó, magabiztos, sőt, átütő kormánypárti győzelmet vizionál.
Ha azonban végül Magyar Péter nyer, Petschnig Mária Zita szerint a Fidesz gazdasági krízist is előidézhet, hogy a feltámadó társadalmi elégedetlenséget kihasználva könnyebben visszatérjen. A közgazdász Törésvonal című podcastsorozatunkban beszélt erről.
Távol Európától
Az Európai Parlament e heti ülésén vita után határozatot fogadtak el a jogállamiság egyre romló magyarországi helyzetéről, úgy, hogy a fideszesek mellett a Mi Hazánk és a Tisza EP-képviselői sem szavazták meg a határozatot. A Magyarországon már nem létező demokrácia kérdéseit boncolgatja mellékletünkben, a Szép Szóban Lengyel László. Mára már csak a jogállam romjai maradtak meg, pedig Orbán Viktor történelmet írhatott volna, ha 15 évvel ezelőtt konszolidálja az országot. Ezt is megvitatták Exit című podcastünk vendégei, Bárándy Péter volt igazságügy miniszter és Kukorelly Endre író, volt LMP-s országgyűlési képviselő Pungor Andrással, a Népszava belpolitikai szerkesztőjével.
Apropó, történelem. Ezen a héten Magyarországon azért megjelent egy olyan politikai vezető öröksége, aki ettől az egész tébolytól függetlenül történelmet írt már. A Kína első császára, Csin Si Huang-ti sírját őrző életnagyságú agyagkatonákból a héten nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
