Oroszország azt tervezi, hogy egész évben hajózhatóvá teszi az Északi-tengeri útvonalat – jelentette be az orosz elnök csütörtökön. A Vlagyivosztokban megrendezett idei Keleti Gazdasági Fórum (VEF) plenáris ülésén felszólalva Vlagyimir Putyin azt is elmondta, hogy a Vostok Oil projektből (amelyet a Rosznyefty a Krasznojarszki határterület északi részén elterülő Tajmir-félszigeten épített ki) hamarosan elindulnak az első olajszállítmányok. A Transzarktikus Közlekedési Folyosó teherforgalma pedig 2030-ra várhatóan megduplázódik.
Az északi-tengeri útvonalat Oroszország – kihasználva a globális felmelegedést – az északi kikötőit a Csendes-óceánnal összekötő fő hajózási folyosóként fejlesztette, és forgalmának felfuttatását Putyin korábban többször is Moszkva sarkvidéki terveinek kulcselemeként jelölte meg.
Az elnök bejelentette „egy példátlan méretű és kiterjedésű üzleti támogatási rendszer” elindítását is.
„A jövő év január 1-jétől egységes preferenciális rendszer lép működésbe a Távol-Keleten és az Északi-sarkvidéken” – mondta. Hozzátette, hogy a meglévő, többek között Vlagyivosztok kikötőjében és a Russzkij-szigeten működő különleges gazdasági övezeteken nem változtatnak.
Emellett, az orosz Távol-Kelet fejlesztésére kidolgozott tízéves stratégiai terv részeként, jövőre különleges jogrendszer lép életbe, amelynek lényege, magyarázta az orosz vezető, hogy elősegítse „a legmodernebb technológiák, így a mezőgazdasági drónok, az ipari robotok, a telemedicina vagy az orvosi vizsgálatokhoz használt mesterséges intelligencia (alkalmazásának) gyors és akadálytalan bevezetését”.
Kiemelte, hogy elrendelte a kis magasságban repülő drónok használatának fejlesztését az orosz Távol-Keleten a polgári áruszállítás céljára.
„A pilóta nélküli repülőgépek fejlődésével az égbolt (…) ugyanolyan forgalmas közlekedési artériává válik, mint a vasutak és a vízi utak. És az ehhez szükséges szabványokat már most meg kell határozni...” – hangoztatta.
A háború további stratégiai súlyt ad az orosz Távol-Keletnek
A 2015 óta évente megrendezett vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum jelentősége, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiból befektetéseket vonzzon Oroszország távol-keleti régiójába, amely az ország területének mintegy 36 százalékát teszi ki, természeti erőforrásokban rendkívül gazdag, ám 8 milliós lélekszámával a lakosság alig 5 százalékát adja. A péntekig tartó üzleti fórumon idén mintegy 80 ország képviselői vesznek részt, s a tematika az Anadolu török hírügynökség szerint a délkelet-ázsiai befektetőkre van kihegyezve.
A fórum idei mottója, a „Távol-Kelet: fejlődés az emberek javára” névleg arra utal, hogy újabb külföldi befektetéseket ide vonzva Oroszország igyekszik a régió városait és településeit vonzóbbá tenni az élet- és a munkalehetőségek szempontjából. A régiónak ugyanakkor további stratégiai súlyt adott, hogy Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022-es elindítása óta Moszkva a nyugati szankciók miatt gazdasági irányváltásra kényszerült, s egyre inkább Kína, India, Délkelet-Ázsia és más nem nyugati piacok felé fordulva igyekszik bővíteni kapcsolatait.
Gyengélkedő háborús gazdaság
Ting Hszü-hsziang kínai miniszterelnök-helyettes szerdán Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélése kapcsán azt nyilatkozta, hogy „széles körűek és ígéretesek” a kilátások a Távol-Keleten folytatott fejlesztési együttműködés megerősítésére. Az orosz elnök válaszul azt jósolta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom közel 240 milliárd dolláros „új rekordot” érhet el.
Ez a kapcsolat azonban elemzők szerint egyre kiszolgáltatottabbá teszi Moszkvát Pekinggel szemben, miközben saját gazdasága a háború miatt gyengélkedik.
Az orosz gazdaság idén várhatóan alig 0,4%-kal fog növekedni, és számos nem katonai szektor stagnál vagy zsugorodik – írta kedden a Reuters. A gazdasági célpontok, így az orosz olajfinomítók, az online kiskereskedő cégek raktárai, valamint az olaj- és gabonaexport-infrastruktúra elleni egyre intenzívebb ukrán dróntámadások pedig még tovább csökkenthetik ezt a növekedési ütemet.
Kreml közeli körökből közben néhányan – legutóbb hétfőn, a vlagyivosztoki fórum előestéjén Borisz Tyitov, az elnök nemzetközi fejlesztési megbízottja – óva intenek attól, hogy az orosz gazdaságot teljes egészében a háború igényeinek rendeljék alá.
A háborús kérdések elől Vlagyivosztokban sem lehetett kitérni
Putyin sem kerülhette el, hogy a VEF csütörtöki plenáris ülésén tartott beszéde után az ötödik éve tartó háborúval kapcsolatos, aggasztó kérdésekre válaszoljon.
A kényszerű frontra vezénylésekre vonatkozó pletykák kapcsán az elnök újfent kijelentette, hogy jelenleg nincs olyan forgatókönyv, amely mozgósítást tenne szükségessé Oroszországban. Az ilyen jelentéseket „az ellenség információs támadásának” nevezte, amelynek célja szerinte, hogy az Állami Duma közelgő választásai előtt, „kísérletet tegyenek az eredmények befolyásolására”.
Az oroszok önként írnak alá szerződéseket és mennek háborúba – Moszkva szóhasználatában a „különleges katonai műveletbe” (SZVO) –, ellentétben azzal, ami Ukrajnában történik, hangoztatta Putyin.
Hozzátette, hogy Oroszországnak elegendő SZVO-résztvevője van, de Kijev veszteségei meghaladják a frontra vonulók számát.
Az elnök átverésnek nevezte az oroszok számláin lévő pénzeszközök befagyasztásának lehetőségét is, hangsúlyozva, hogy a bankok még 2022-ben is gond nélkül kifizettek a betéteseknek mindent, amit kértek. Jelenleg, mondta, az orosz gazdaság „teljesen stabil helyzetben van”.
Amikor azonban arról kérdezték, hogy az oroszoknak hozzá kell-e szokniuk az üzemanyaghiányhoz (ami a célzott ukrán dróntámadások következtében alakult ki), Putyin így válaszolt:
„Bármire fel kell készülnünk. És csak a bármire való felkészültségünk fogja megértetni azokkal, akik ártani akarnak nekünk, hogy jobb lenne, ha nem tennék.”
Megismételte, hogy az olajtársaságoknak már csak a sérült infrastruktúra 10 százalékát kell helyreállítaniuk, miközben megfigyelők szerint augusztus közepére az orosz olajfinomítói kapacitások több mint 50 százaléka kiesett.
Kijelentette egyebek közt, hogy nem kényszeríti a vállalkozásokat arra, hogy több százmilliárddal járuljanak hozzá a háborús erőfeszítésekhez; a vállalkozók „önkéntes hozzájárulásokat” teljesítenek a költségvetésbe. Korábbi beszámolók szerint 2026 első 7,5 hónapjában orosz vállalkozók közel 400 milliárd rubelt (mintegy 1500 milliárd forint) fizettek be az államnak Putyin sürgős kérésére, hogy támogassák a háborút.
Vlagyimir Putyin: Oroszország nyer a háborúban, az ukrán vezetéssel nem lehet tárgyalniA háború demográfiai következményeit firtató kérdésre Putyin a születési rátát Oroszország fő kihívásának és nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte. A háború ebben játszott szerepét ugyanakkor kicsinyíteni igyekezett.
Kijelentette, hogy „a katonai-ipari komplexumnak természetesen van némi hatása” a demográfiai adatokra, de ez nem tekinthető meghatározó tényezőnek.
Összevetésként Japánt és Dél-Koreát említette, mint „katonai műveletek” nélküli, mégis alacsony születési rátával küzdő országokat.
Továbbra is töretlen Moszkva és a kínai nagy testvér barátságaA finn elnök közölte, az ukrajnai háború után Helsinki újraértelmezi a kapcsolatait Moszkvával