Az Orbán-kormány tagad, de visszaüthet a Fideszre a gödi akkugyár botránya

– A teljes tagadáson túl nem igazán lehet hatásos ellenkeretezést kitalálni a gödi akkumulátorgyár-botrányra. Ez nem csak egy környezetvédelmi kérdés, hanem van olyan dimenziója is, miszerint a kormány egy multinacionális cégnek szolgáltatja ki a magyar dolgozókat. Tehát mi van a szuverenitással, a multi ellenességgel? Ilyen szempontból is kínos ez az ügy a Fidesznek, mert olyan témákat érint, amelyek a NER alapvetései – fogalmazott a Népszavának Mikecz Dániel politológus, társadalomkutató, aki hozzátette, a Fidesz botrányai egymást érik, hisz még a Szőlő utcai ügy és Lázár János rasszista mondatai sem zárultak le teljesen.

A Telex hétfőn megjelent oknyomozó cikkéből derült ki, hogy 2023 tavaszán a miniszterekhez eljuthatott egy titkosszolgálati jelentés a gödi Samsung-gyárban történtekről. A dokumentum szerint a korábban nyilvánosságra került információknál is súlyosabb mérgezések fordulhattak elő, például a megengedett határérték 510-szeresét kitevő, rákkeltő anyag kerülhetett a levegőbe. A cikk arról is ír, hogy a kormányülésen több tárcavezető – köztük Rogán Antal – a gyár működésének leállítását szorgalmazta, mondván: ha kiderül, az „vállalhatatlan politikai kockázat” lenne. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, – aki a Telex állítása szerint ekkor már bizalmas viszonyban volt a gyár több vezetőjével – amellett érvelt, hogy súlyos hiba lenne bezárni a gödi gyárat.

Mikecz Dániel ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányülésen elhangzott vitában, a megismert információk szerint egészségkárosítás egyáltalán nem kapott szerepet, kizárólag a nemzetgazdasági érdek, és a politikai kár mentén zajlott az érvelés.

A kormányzat pedig egyelőre tagad, Szijjártó Péter álhírnek nevezte a cikkben leírtakat, és büntetőfeljelentést tett mind a Telexszel, mind Magyar Péterrel szemben. A 24.hu Della című műsorában pedig azt állította, hogy „a magyar kormány nem tárgyal hatósági ügyeket”. Azt is felvetette, hogy ő maga öt kilométerre lakik a gyártól, és elképzelhetetlen, hogy az otthonától ilyen közel környezetszennyező tevékenységért lobbizzon.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal közleményében pedig arról írt, hogy a cikk valótlanságokat tartalmaz, továbbá a hivatal „rendszeres ellenőrzésekkel folyamatosan biztosítja a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok betartását, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.” Tény, hogy több vizsgálat is volt, 2022-ig az Átlátszó szerint már 17-szer büntették meg a céget, de a Telex cikke szerint jó ideig 10 millió forint volt a maximálisan kiszabható bírság.

Felmerül a kérdés, hogy mindez milyen hatással lehet a Fidesz támogatottságára. Mikecz Dániel szerint egy ilyen kiélezett kampányhelyzetben ezek az ügyek több embert érnek el. Már csak azért is, mert nem csak az alapkonfliktusról van szó, hanem arról is, hogy az állam nem végezte el a feladatát, ami erősen kapcsolódik a Tisza egyik fő üzenetéhez, ahhoz, hogy Magyarország nem működik.

Például a Hajdúságban a debreceni katódgyárnál is látszódott, hogy korábban a Fidesz célcsoportjának tekinthető választói csoportok emelték fel a szavukat, tehát a vidéki nagyvárosok agglomerációjában élő középosztálybeliek, illetve azok is, akik a gyárban dolgoznak. Megeshet, hogy ebben a rétegben jobban rezonálnak a friss információkra. Ahogy az sem mutat jól, hogy Menczer Tamás, akinek pilisi körzetében újabb akkumulátorgyár épülne, tiltakozik a beruházás ellen. Márpedig ő erősen Fideszhez köthető figura – fogalmazott a politológus, aki azt is hozzátette, hogy az ilyen környezetvédelmi ügyek önmagukon túlmutatóak, különösen, hogy ez az a kérdés, amiben mindenki egyetért.

– Még Orbán is valami olyasmit fogalmazott meg korábban, hogy zöld ideológia nem, de a környezetvédelem igen. Ráadásul ez nem csak a szennyezésről szól, hanem egészségügyi kérdés is: mi kerül a vízbe, a talajba, mi történik velem, vagy a gyermekemmel. Ez egyfajta láthatatlan félelem, aminek egy domináns szervezet, jelenleg a Tisza Párt lendületet adhat. Különösen, hogy Magyar Péter pár nappal ezelőtt mutatta be a programját, amiben van egy külön fenntarthatósági fejezet, ami erről is szól. Tehát hiteles szereplőként tud fellépni ebben az ügyben – mondta a Népszavának Mikecz.

Ne kapjanak engedélyt, hanem tartják be a szabályokat

Ács, Bátonyterenye, Debrecen, Göd, Iváncsa, Sóskút – a teljesség igénye nélkül azok a települések, ahol az elmúlt években jelentős lakossági tiltakozást váltottak ki az akkumulátoripari beruházások.

Pilisjászfalun is forrnak az indulatok. Bár az akkugyárak létesítését stratégiai ágazatként éppen a kormány erőltette, a Pest megyei Pilisjászfalu esetében a fideszes Menczer Tamás is a tervezett akkumulátorfeldolgozó ellen szólalt fel. A közösségi oldalán kijelentette, amíg ő a térség parlamenti képviselője (előfordulhat, hogy már csak pár hónapig), nem épül fel a veszélyes üzem.

Menczer megnyilvánulása jelzi: a tiltakozásokat nem lehet annyival elintézni, hogy egy hangos kisebbség próbálja tematizálni a helyi és országos közvéleményt. A 21 Kutatóközpont például 2023-ban két felmérést is készített Debrecenben, januárban és októberben. Mindkét vizsgálat arról tanúskodott, hogy a debreceniek nagy többsége, közel kétharmada ellenzi akkumulátorgyár építését. Arányuk januárban 64, októberben 62 százalék volt. Igaz, a vélemények pártszimpátiák alapján erős szórást mutattak: a tervet főleg az ellenzékiek utasították el.

A tiltakozások többféle formát öltöttek, a közmeghallgatásokon tartott felszólalásoktól és demonstrációktól kezdve a vonulásos tüntetéseken át az aláírásgyűjtésekig. A Greenpeace tavaly ősszel – 40 civil szervezet és 24 ezer aláíró támogatásával – petíciót vitt az Energiaügyi Minisztériumhoz. A petíció azt követelte, hogy a hatóságok szigorú és hatékony fellépéssel garantálják a hazánkban működő akkumulátoripari létesítmények szennyezésmentes működését, valamint készüljön stratégiai környezeti vizsgálat, amely megmutatja az akkumulátor-iparági üzemek környezetre gyakorolt hatásait.

A Greenpeace elvárja azt is, hogy amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, addig ne engedélyezzenek Magyarországon újabb akkumulátoripari létesítményeket, ne bővítsék a jelenlegieket. Továbbá: az akkumulátoripari létesítményekről a helyi lakosság, civilek bevonásával döntsenek, azok ne erőltetett menetben, kiemelt állami beruházásként épüljenek.

A petíció több pontja a mostani gödi botrány fényében különösen aktuálissá vált: a kormány erősítse meg a hatóságokat, biztosítsa azok függetlenségét, hogy valóban fel tudjanak lépni az akkumulátorgyárak és akkuhulladék-feldolgozó üzemek okozta szennyezések ellen. A cégek csak a legjobb, legbiztonságosabb technológiát alkalmazzák, amely nem jár szennyezéskibocsátással. Kötelezzék az üzemeket a szennyvizük tisztítására és újrahasználatára, illetve arra, hogy működjenek transzparensen. Ne lehessen üzleti titok, milyen veszélyes anyagokkal dolgoznak, emellett legyen nyomon követhető, mi történik a veszélyes hulladékaikkal, valamint nyújtsanak gyors, világos tájékoztatást az esetleges, levegőbe vagy vizekbe történő szennyezésekről. Ellenkező esetben a működésükhöz ne kapjanak engedélyt. - CZENE GÁBOR