Hangot adni a gonosznak – Fehér Renátóval a sötétség sikátoraiban

A küzdelem arról szól, hogy sikerül-e visszavenni a szolidaritás, a szeretet, a vigasz jogát – mondja Fehér Renátó, aki már egészen fiatalon megörökölte a „közéleti költő” titulust. A merénylők fénykora című első regénye mégsem a NER süllyedő szigetén, hanem Prágában játszódik: egy David K. nevű merénylő épp a Károly Egyetem bölcsészkarát készül felgyújtani, ám előtte még papírra veti indulatoktól és kulturális referenciáktól túlfűtött memoárját. A szerzővel az új kulturális korszakról, a mítoszrombolásról, valamint Jan Palachról és Pilinszky János versének „ismeretlen” cseh fordításáról is beszélgettünk.

Gyászolva az élőt – Szabó Imola Juliannával az elvesztett gyerekkorról

„Évek óta írom felmentésed sorait” – olvashatjuk a Kivétel a nincs című verseskötetben. A női lét megannyi alakváltozatai burjánzó sorokban kelnek életre, miközben egy függő, alkoholista anyának és gyermekének hétköznapi küzdelmeiről kapunk képet. A grafikusként is elismert Szabó Imola Juliannával a szenvedélybeteg szülőkről, a szülővé tett gyermekekről és anyaszerepekről beszélgettünk.

Nincs egyedül – Áldozatokról és terápiáról Pion Istvánnal

A Búbánat-völgyön át című kisregény létrejötte számos ponton találkozott az utóbbi idők gyermekvédelmi ügyeket érintő problémáival. A személyes tapasztalatokat feldolgozó próza egy egyházi kollégiumba került kamasz megaláztatásokon és bántalmazásokon átvezető felnövéstörténete. Pion Istvánnal – az irodalmi és a slamközösség ismert alakjával, akit az Oscar-díjas Saul fiában is ott találunk a filmvásznon – arról beszélgettünk, amiről még emlékezni sem lehetett egykönnyen: a traumafeldolgozás folyamatáról, valamint az őt érintő bírósági ügyről – de még a bazsarózsákról is.

Rémisztő érzés, milyen könnyű gonosznak lenni – Böszörményi Mártonnal a félelem eredetéről

„Ez nem traumairodalom, hanem traumamegelőző irodalom” – szögezi le Böszörményi Márton legújabb, Fenevad című, igazán szokatlan, párbeszédre és vitára invitáló témát választó könyve kapcsán. A megrázó hatású regény betekintést enged ugyanis egy iskolai konyhán dolgozó, szürke, jellegtelen, mégis torzult lelkű, pedofil ember elméjének működésébe, és tizenhárom hosszú mondatban meséli el, hogyan lesz az áldozatból elkövető, a kiszolgáltatottból szadista zsarnok. Hogyan nézhetünk szembe a félelmeinkkel íróként? Miért olvassunk szörnyűségekről? Az elszenvedett traumák vagy a döntések fontosabbak az elkövetett gonoszságok megítélésekor? Mindezekről a szerzővel beszélgettünk.

Az idő felemészti a világot (Salvej Balle: A térfogatszámításról I–II.)

Faust a sakktáblán – Bartók Imrével váratlan húzásokról

„A versenysakk a mi korunk pestise” – győzködik egy rejtélyes aktivista csoport tagjai Bartók Imre új könyvének címszereplőjét. Az évezredek óta népszerű és jámbornak tűnő sport körül azonban nem ez lesz az egyetlen furcsaság a sakktörténeti anekdotákat és mitológiai történeteket egyaránt felvonultató regényben. A fiatal Damien ugyanis két parti közt idő előtt hamvába holt párkapcsolatát próbálja feldolgozni a szőnyegkészítő pszichológusával, vagy pedig egy applikáció segítségével másokat segít át a halálba, miközben megjárja Skóciát, az Egyesült Államokat, Olaszországot és a magyar fővárost is. A szerzővel a sakkról, sakkirodalomról, közel-keleti szőnyegekről, „a tökéletes lépésről” és a halhatatlanságról beszélgettünk.

„Növényzet vagyunk egymás fejében” – Jónas Reynir Gunnarssonnal Az erdő haláláról

A fenti idézet Jónas Reynir Gunnarsson a családi emlékek, a biológia és a neurológia területein indázó Az erdő halála című regényéből való. A kortárs izlandi irodalom egyik egyedi hangú alkotójának magyarul is megjelent könyve személyes történetbe ágyazva beszél a gyászról, a klímaszorongásról vagy éppenséggel az atomháborúról. A szerzővel budapesti látogatásakor beszélgettünk.

Ragyogás – Visky Andrással a szabad emberekről

A decemberben Prima Primissima-díjjal is elismert Visky András új regénye, az Illegalisták a szerző édesapjának és az ötvenes években politikai nyomásra feloszlatott erdélyi bethánista mozgalom főbb alakjainak bebörtönzését dolgozza fel. De miért voltak veszélyesek ezek a szabad emberek a hatalomra? Hogy lehetett számukra a szentség testi tapasztalat? És mi a különbség az apai és az anyai tekintet közt a gyermek számára? A Kossuth-díjas íróval a regényt átszövő bibliai mikrotörténetekről, valamint az abszurd és a humor szerepéről is beszélgettünk.

Sebezhető és törékeny – Zilahi Annával a Gyengédségről

„Gyengédség nélkül / nem vagyok több / mint testem / cselédje” – olvashatjuk Zilahi Anna legújabb verseskötetében. De vajon mit jelenthet a testnek való kiszolgáltatottság? Hogyan kapcsolódik mindez a minket körülvevő élővilághoz, és miért kellene empatikusnak lennünk a mélytengeri világ furcsa szerzetével, a kocsonyahallal? A Gyengédség szerzőjével környezetünk lehetséges megismerési formáiról és a kortárs komoly zenéről is beszélgettünk.

Felszabadító extrém sport – Összekapaszkodva zuhanni Vay Blankával

Miért nehéz a vörösbegyekről írni? Létezik-e támogató művészet? Mik azok az „egygördítéses novellák”, és mi a kapcsolódásuk Örkényhez? Vay Blanka új könyvének forgószínpadán egymást váltják a jelenkori magyar társadalom jellegzetes alakjai. A nagyon is komoly és megrázó témákkal foglalkozó, az abszurd és groteszk elemeit is felhasználó rövidprózák ugyanakkor sok humorral élnek, és szolidaritást tükröznek. A szerzővel legújabb, Összekapaszkodva zuhanni című novelláskötete kapcsán a társadalmi nemekről, a generációs problémákról és a szépirodalom kihívásairól beszélgettünk.

Sem palesztin, sem zsidó – Janne Tellerrel szavakról és tettekről

„A falak a háború. A szavak a béke” – olvashatjuk Janne Teller új, Büszke vagy rám, Joanna? című regényében a címszereplő pólóján a feliratot, miközben felmászik az izraeli és palesztin területeket elválasztó falra. A világszerte elismert dán szerző nem először foglalkozik érzékeny témával: a generációs problémákat feszegető, legismertebb ifjúsági regényén, a Semmin kívül írt már könyvet a délszláv háború kapcsán, vagy esszét arról, milyen lenne a fordított migráció az európaiak számára. Nem először járt hazánkban sem, mikor az október eleji 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként átvethette a Budapest Nagydíjat. Ez alkalommal beszélgethettünk vele új regényéről, szavak és tettek szerepéről a diplomáciában és az irodalomban – de még lőgyakorlatok és a lovai is szóba kerültek.

Lerombolja, de újra is építi – Szórakoztató bizonytalanság Bognár Péterrel

Igencsak meglephette polgárőrkrimi-trilógiája Elmész, visszajössz, sose halsz meg című záródarabjával Bognár Péter azon olvasóit, akik pusztán szórakoztató irodalomként vették kezükbe a könyvet. Külön meghökkentő, hogy látszólag még a lelkes polgárőr és önjelölt nyomozó Oktávot is maga mögött hagyta. Ugyanakkor a helyszín és a szereplők többsége ismerős, és a falu közösségét ezúttal is egy rejtélyes haláleset foglalkoztatja. A szerzőre veszélyesen hasonlító könyvbeli író pedig azzal szembesül, hogy bűnügyi regényeinek talán közük lehet az ügyhöz – ráadásul még egy civil polgárőrnek is nyoma vész! A szerzővel elvárásokról, kihívásokról, Beckettről és Krasznarhorkai László műveinek humoráról is beszélgettünk.

Luxus, háború – Varázslat Orcsik Rolanddal

A kortárs magyar irodalom nagyon kevés teret ad a varázslatnak. A rögvalóság vagy a trauma köti le inkább a figyelmet – mondja Orcsik Roland, aki ezzel szemben új regényében utat nyit a mesének: a Hordozható óceán magyar és balkáni alapanyagokkal és indiai fűszerekkel kevert, szatirikus és groteszk kalandok ötvözete. A vajdasági és a délszláv irodalom kutatójaként is ismert szerzővel beszélgetve a fogyasztói társadalom kritikája mellett sem mentünk el szó nélkül.

Nem ugyanaz a kotta – Domokos Gáborral A nagy parádéról

Hoppon maradt, revansra vágyó, gátlástalan régiségkereskedő, Menyasszony Mici és rafinált svindlercsaládja, egy igazi ritkaságnak tűnő lóportré, valamint Beethoven István király című darabjának kézirata – mind belekeverednek Domokos Gábor legújabb, könyvsorozatnyitó regényének zűrös kalandjaiba. A forgatókönyvíróként széles körben ismert szerzőt ezúttal a napjainkban egyre „népszerűbb” szélhámosok történetei inspirálták. A nagy parádé – Kétszínűek kapcsán a régiségkereskedelemről, a svindlerek történetéről, és persze a forgatókönyvírás és a szépirodalom különbségeiről is beszélgettünk.

Kilenc út, kilenc hazajövetel – Szálinger Balázzsal az útitárs Petőfiről

Petőfi Sándor széles körben kevésbé ismert észak-magyarországi és felvidéki kalandozásairól szóló útleírásai nemcsak megkapó természeti leírásokban és izgalmas találkozásokban, hanem szórakoztató részekben is kifejezetten gazdagok. Szálinger Balázs 2024. július 1-jén indult elődje nyomába, hogy bejárja ugyanezt az utat, és megnézze, mi változott az elmúlt évszázadok során, miközben a helyi Petőfi-emlékeket is felkereste. Az úton gyűjtött élményeit Mintha repülnék című könyvében jelentette meg. A szerzővel az utazás évfordulójának napján ültünk le beszélgetni, és még az is szóba került, Petőfi miért nem szerette a kastélyokat.

A középpontba került Gonoszról – Csabai Lászlóval Szindbád újabb utazásáról

Ötödik részéhez érkezett Csabai László regénysorozata. Az egykori nyárligeti nyomozó útja Szibéria és az NSZK után ezúttal a 1970-es évek Észak-Amerikájába vezetett: zajlik a vietnámi háború, JFK már jó ideje halott, de John Lennon még él, dübörög a hidegháború. A visszavonult Schiffer-Szindbád sikeres countryénekesként éli a mindennapjait, egy nyugodtnak ígérkező marhaterelési munka helyett azonban társaival egy sorozatgyilkos utáni nyomozásba keverednek. A Szindbád Amerikában szerzőjét a vadnyugati (anti)krimi keletkezéséről és Hitchcock Psycho című filmjéről is kérdeztük.

Akár ezer évig – Christoph Ransmayrrel a világról és annak elmeséléséről

A Cox vagy Az idő múlása és az Egy félénk férfi atlasza című könyvek világhírű osztrák szerzője, Christoph Ransmayr a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendégeként érkezett Budapestre. A május 8-i pódiumbeszélgetést és felolvasást övező felfokozott érdeklődés a Három Holló kávéház nézőterén jelezte, milyen hatalmas népszerűséget tudhat magáénak hazánkban az író, aki fiatal kora óta szenvedélyes hegymászó és utazó: a Csendes-óceán kisebb szigeteitől az Északi-sarkig, Brazíliától a Kola-félszigeten át Ausztráliáig többször is keresztül-kasul bejárta a világot. Nem mellesleg a regényei Adamik Lajos gyönyörűséges műfordításában ejtik rabul a magyar olvasók szívét-lelkét, képzeletét. Egyedüli nyomtatott médiumként lehetőségünk volt a szerzővel a megrendítő, gyakran lírai Egy félénk férfi atlasza című, hetven kisprózát tartalmazó kötetről beszélgetni, valamint az utazók tapasztalatairól, etikai dilemmáiról és a fotográfiáról is szót ejteni. Nemkülönben arról, hogy a hatalmas sziklák mellett miért éppen a víz a legfontosabb az életében.

Emberi együttható – Szabó Róbert Csabával pokoltói csodáról

1977. március 2-án 7,2-es erősségű földrengés rázza meg Romániát, ennek következtében Bukarest számos városrésze összedől. Az emberek közt páratlan összefogás indul meg a romok közt, a diktatúra vezetői viszont abszurd propagandába kezdenek, és valódi segítség helyett a rendszer megszilárdítására használják fel a tragikus helyzetet. A Pokoltó című regény szerzőjével, Szabó Róbert Csabával a földrengés hatásairól, az észak-erdélyi holokausztról és a történelmi regényekről beszélgettünk.

Vad harmónia – Aki Ollikainennel a természet uralásáról

Falusi pásztori idill vagy feszült thriller? Aki Ollikainen Pasztorál című kisregényében kiégett, nehéz sorsú emberek próbálnak otthonra lelni a természet megannyi rájuk leselkedő, vad energiái közepette. A Budapesten járt finn szerzővel fényképészet és irodalom kapcsolatáról, a történelmi regényekről, a pásztorköltészetről és még a portugál költőről, Fernando Pessoáról is beszélgettünk.

Hajszálnyit elcsúsztatni – Csordás Katával A tékozlás öröméről

A tékozlás öröme címmel jelent meg Csordás Kata első verseskötete. A Pécs kulturális életét számos művészeti rendezvénnyel gazdagító szerzőt műfajváltásról, a németalföldi festészetről, valamint a személyesség és a társadalmi kérdések egyensúlyáról kérdeztük.

Gördíteni valamit a felejtés útjába - Fekete Vincével az apokalipszis gyönyörűségéről

Művészete klasszikus, intellektuális költészet, amely sokszor a játékos, ironikus beszédet sem nélkülözi. Nem véletlen, hogy Fekete Vincét sokan nemzedéke egyik meghatározó költőjének tartják. A Gyönyörű apokalipszis című legújabb, gondosan felépített szerkezetű, 100+2 versből álló kötetében valóban tágas univerzumot járhat be az olvasó: az erdélyi tájaktól a kozmoszig, a kallódó emberi sorsoktól a személyesebb, a gyász és a betegség feldolgozásáig számos témát megjelenítenek a versek. A költővel a kortárs erdélyi irodalomtól a prímszámokon át a különös címig szőttük a beszélgetés fonalát.

Apámnak/lányomnak – Philomène Grandinnel aparegényéről és Bob Dylanről

A XX. századi zenetörténet egyik ikonikus figurájáról, a 2019-ben elhunyt „Izzy” Youngról a lánya, Philomène Grandin írt regényt, amely magyarul Csak engem el ne felejts címmel olvasható. A Budapesten is vendégeskedett svéd szerzőnővel a családjáról, önéletírásról, zenéről – és  persze Bob Dylanről beszélgettünk.

Mi nem hasbeszéd? - Papp-Zakor Ilkával hangokról, társakról

Legújabb regényében a Németországot is megjárt hasbeszélő Zoltánról, valamint autista gyermeke, Tomi és az albérlőtárs óvónő, Vera életéről és mikroközösségéről olvashatunk. Miközben feltárulnak a hasbeszélés mint művészeti ág rejtelmei, egymás megértésének nehézségeiről is olvashatunk. A hasbeszélő visszhangot keres szerzőjével, Papp-Zakor Ilkával a hasbeszélés kultúrtörténetéről, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekről is beszélgettünk.

Ami számít - Kovács Krisztiánnal végletekről, átmenetekről

Eddig három regénye jelent meg, és mindhárom erősen kötődik a családi történetekhez, az elhallgatott múlthoz és az évtizedekig cipelt és örökölt traumákhoz. Az Ablakok az ébrenlétben című legutóbbi könyvében egy váratlan haláleset nyomán bontakozik ki a rendszerváltás utáni évtizedekben egy vidéki kisvárosban felnőtt fiatalok élete – a jelenkorra is kivetülő keserű és gyakran céltalan álmodozásukkal együtt. Kovács Krisztiánnal az életre és a halálra nyíló ablakokról beszélgettünk.

A barátság nyelvén - Németh Gáborral és Szilasi Lászlóval a feltámadásról

A sokáig ismeretlen Gabriely György és Poletti Lénárd levelezése még a kilencvenes évek derekán tűnt fel egy folyóirat hasábjain, majd az ezredfordulón könyv alakban is megjelenhetett Kész regény címmel. A huszadik század első felében élt, tweedzakós, a klasszikus irodalom eltökélt híveinek baráti levélfolyamából nemcsak rejtélyes eseményekről értesülünk egy szállóban, hanem már a második világháború előtti évek baljós árnyai is feltűnnek. Az idén kiadott, Kész az egész című újrakiadásból pedig megismerhetjük azt is, hogyan alakult a későbbi sorsuk. A „furcsa pár” barátságáról a levelezés „közreadóit”, a próza- és forgatókönyvíró Németh Gábort és a ma már regényeiről is ismertté vált szegedi irodalomtörténészt, Szilasi Lászlót kérdeztük, melynek során szóba került az előzmények mellett Parti Nagy Lajos hűlt helye, a lepkevadászat, az önéletrajzi történetmondás és még Horatius is.

Kicsit más igazságok - Minna Rytisalóval női szemmel Lappföldről

A távoli északon, Lappföldön, a második világháborút követő időszakban játszódik Minna Rytisalo Lempi című regénye. Ugyanakkor középpontjában sokkal inkább egy családi tragédia áll, valamint a különös fiatal nő, Lempi, akit három szereplő elbeszéléséből ismerhetünk meg. A nemrég Budapesten járt szerzővel az emberi élet elbeszélhetőségéről, a finn háborús irodalomról és annak női nézőpontjairól is beszélgettünk.

A káosz, amit életnek nevezünk - Auður Ava Ólafsdóttirral az agytól a szívig

Generációkon átívelő női történeteket fűz össze egészen kivételes nézőpontból az izlandi Auður Ava Ólafsdóttir Az igazság a fényről című regénye. Születéstörténetek sorjáznak elő a regény lapjairól egy bábaként dolgozó nő hagyatékában talált baráti levelezések és más bábákkal készített interjúk alapján. A sokadik generációs bába főszereplő-elbeszélő pedig a világban való létezés egyediségén, a fény és sötét viszonyrendszerén töpreng. A nemrég Budapesten járt szerzővel beszélgettünk.

„Nem hittem, hogy a velenceieknek fáj a foguk" - Schmal Alexandra Kosztolányi Velencéjéről

Kosztolányi Dezső már egészen fiatal kora óta elkötelezett híve volt az olasz kultúrának és nyelvnek, és ennek köszönhetően több ízben is járt Olaszországban. Velence, a „gyémántokkal rakott szelence” természetesen még innen is kiemelkedett. Az utazásait levél- és naplórészleteken, prózai írásokon keresztül bemutató Kosztolányi Velencéje című kötet szerkesztőjével, Schmal Alexandrával beszélgettünk az író velencei kalandjairól, a gondolások fogorvosairól, az örmények szigetéről és a 35 lírás szobaárakról. 

Nem egyszerű küzdelem – Interjú György Péterrel a gyász rituáléiról

A Lépcsőházi katarzis az elveszített édesanya könyve, és a hetvenéves György Péter ezúttal sokkal nagyobb teret enged a személyes hangnak és az intim családi pillanatoknak, alighanem ez a szerző egyik legszemélyesebb alkotása. Az anya-fiú kapcsolatán és a gyászmunkán keresztül olvashatunk a huszadik század magyar és európai emlékezetkultúrájáról is, és hogy „mint tűnt elő, akaratlanul, [az anya] halálakor az ő végjátékában is a történelem”. A szerzővel a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitása előtt beszélgettünk.

Szembecsapás - Orosz Istvánnal hasonmásokról

Mi állt vajon a Rákosi elleni merényletterv hátterében, és kik voltak a diktátor dublőrei? Milyen kísérletek voltak Lenin feltámasztására? Kádárnak valóban lelkiismereti kérdést jelentett Nagy Imre kivégzése? És hogyan félemlítették meg Puskást Szűcs Sándor kivégzésével? A dokumentumfilmes Rév Júlia szinte vadászott a huszadik század második felének elhallgatott, néha tragikus, néha szenzációs történelmi eseményei után, melyek szálai gyakran egészen mély politikai összefüggésekig vezettek. De ki is volt valójában ez a különleges alkotó, akinek ennek ellenére egyetlen műve sem jutott el a bemutatóig? A nemzetközi szinten is elismert grafikusművész Orosz István A hasonmás – A Rév Júlia-dosszié című legújabb könyvének írásaiban feltárulnak a töredékben maradt életmű izgalmas rejtélyei.