„Úgy kell élni, hogyha kell, tudjunk kosarat fonni, kenyeret sütni”

Van, aki beleszületik a hagyományőrzésbe, más felnőttként jut el oda, hogy szeretné mélyebben megismerni, átélni a régi idők életmódját, kultúráját, vagy akár az életébe beilleszteni olyan szokásokat, melyek által kapcsolódhat az őseihez, a gyökereihez, a természetközelibb létezéshez. Lehet ez lázadás a globalizáció, a digitalizáció ellen, noha nem szükségképpen mond egymásnak ellent e kettő: egy népművészeti egyesületnek is lehet Facebook-oldala, és fűthetünk kályhával egy modern otthonban. Persze ehhez fát is kell vágni, de pillanatok alatt meleget csinál, és az élő tűznek egészen más a hatása, főleg ha az ember kicsit spirituális. Sokan tartják furcsa hóbortnak, magyarkodásnak a hagyományőrzést, és e kétkedést talán úgy lehet eloszlatni, ha megismerünk olyan embereket, akik ezt hitelesen képviselik, őszintén megélik. Mint Borbás Kata, aki péceli otthonában tárta ki előttünk mágikus világát, melyben a népművészet mellett megfér a közösségépítés, a tanítás és a fantasy-regényírás is.

Szülővé válás változó légnyomásban

Dokumentumfilm készült a Barcelonában élő sikeres magyar látványtervezőről, aki szinglisége ellenére nagyon szeretne anya lenni, és ehhez egy meleg orosz férfit választ társszülőnek.

Heni története a személyestől eltávolodva inkább vitaindító, mintsem narratív olyan kérdésekben, mint a női önrendelkezés, a házasság és a klasszikus családmodell nehézségei

Szabó T. Anna: Aki kisebbségi ember, az tudja, hogy többet kell teljesítenie, és annál jobban virul

Összetört. Dalolni sem tudott, Jim Morrisont üvöltött. Majd összeszedegette magát, az örömre koncentrált, és megírta a Vigasz című kötet darabjait. Párhuzamosan a Dudorászó gyerekverseit. Örültetni kell, mondja Szabó T. Anna, akivel az anya alakú hiányról és annak túléléséről is beszélgettünk. Interjú.

„Anya vagy, ne panaszkodj!” – Az anyaság magánya

„Anya vagy, ne panaszkodj!” – ezt a címet viseli az ARC kiállítás alkotása, amelynél a Mi Hazánk már kétszer demonstrált, előbb Dúró Dóra ragasztotta át az őszinte szavakat cukorszirupos bájolgással, majd Novák Elődék kerítették körbe közhelyes szlogenekkel az általuk „családellenesnek” titulált plakátot. Nem értették meg a plakát lényegét, vagy csak saját politikai üzeneteik terjesztésére próbálták túszul ejteni azt. Ha beszélünk az anyaság nehézségeiről, azért nem kell sem az alkotónak, sem a szintén felszólított újbudai polgármesternek „bocsánatot kérnie”. Nem ettől születik évről évre kevesebb gyerek (nem is csak nálunk, minden elöregedő társadalomban), és leginkább az a családellenes, ha ezekről hallgatni kell. Amiről nem beszélünk, attól még létezik, és ha tabusítjuk erről az érzékeny időszakról folyó közbeszédet, azzal csak azt érjük el, hogy egyre többen érzik magukat elnémítva, érvénytelenítve, láthatatlannak.

Formába öntött lélektan

Keresztes Zsófia mozaikkal borított amorf szobrai mintha idegen élőlények lennének, melyek alakjukkal, színükkel és egymáshoz fűződő viszonyukkal közölni szeretnének valamit a befogadóval. Az alkotónál a pszichológia és a szobrászat kéz a kézben jár, a 2022-es Velencei Képzőművészeti Biennálén való szereplése óta is folyamatosan kísérletezik a lélektani folyamatok szobrászati ábrázolásával.

Nőideálok helyett hétköznapi aktokat fest hiperrealista módon Czene Márta festőművész

Czene Márta hiperrealista festményein a női testek az anyaságról, a női identitásról és a művész múltjáról beszélnek. Az édesapja, Czene Gábor és a nagyapja, ifjabb Czene Béla is festőművész volt, akiknek alkotói világa szintén hatottak rá, mivel ők is női modelleket festettek klasszikus pózokban. Czene Márta azonban túllép a múlton, és máshogy közelít a témához: élethű képeivel nem idealizál, a nők hétköznapi valóságát mutatja meg.

A nőiség különböző arcai - Polgár Anikóval alvilágról, mennyországról

A mindennapokban az antik irodalommal egyetemi oktatóként és fordítóként is foglalkozó Polgár Anikó költői műveiben is izgalmasan és előszeretettel keveri az antik mítoszokat az egészen hétköznapi témákkal. Legújabb könyvében Eurüdiké és Orpheusz alvilági történetébe ágyazva beszél az anyaság, a női test, a család, a gyermeknevelés vagy éppenséggel a betegség és a halál kérdéseiről. És közben sorra vonulnak el az ókori mítoszok szereplői. A Fordított Gorgó szerzőjével a visszatérés lehetőségeiről, női szerepekről, emlékezet és mítosz kapcsolatáról, valamint a görög vázafestészetről is beszélgettünk.

Plakátokon reklámozza az anyaságot a Mi Hazánk Mozgalom

A szélsőjobboldali párt így küzd azok ellen az ideológiák ellen, amelyek rossznak állítják be a gyermekvállalást.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese és Téglásy Imre, az Anya-Ország Alapítvány alapítója

„Ki fogja felszedni a szemetet a forradalom után hétfő reggel?” – Gondoskodás mint munka és művészet

Három fiatal édesanya, Kállay Eszter képzőművész, költő és az EMMA Egyesület kommunikációs munkatársa, Szirmai Panni író-műfordító és Rudas Klári festőművész a Kelet Kávézó- és Galériában tartott nyilvános fórumon arról beszélgetett, hogyan hat az anyaság és az ezzel járó kimerültség az alkotói folyamatra, mennyi láthatatlan munka rejlik az alkotások mögött, és milyen létélményei vannak ma egy kisgyermekes nőnek, aki művészi pályán mozog.

Kiszolgáltatottság és bizalom - Anyaságversekről Kállay Eszterrel

A szülés, az anyává, illetve a családdá válás hullámvasútja, az öröm melletti kiszolgáltatottság, aggódás és magány a témája Kállay Eszter második verseskötetének, a Vérehulló fecskefűnek. A többféle művészeti ágban is tevékenykedő szerző verseinek ihletője a ma már két és fél éves lánya. A kötet töredezett félmondatai és az erős lírai képei „ahaélményt” okozhatnak a gyerekkel bíró olvasóknak. De azokhoz is közel kerülhet, akik „nem érintettek”, mert a személyes hangvételű sorok úgy tágulnak általánossá, hogy mindenkinek könnyű velük azonosulni.

Texas nem hisz a könnyeknek

Egy veszélyeztetett terhes nő abortuszkérelme tesztelheti a szabad abortuszt hatályon kívül helyező legfelsőbb bírósági döntés utáni gyakorlatot.

Tóth Vivien: Samu

Naomi Campbell 53 évesen világra hozta második gyermekét

Sohasem késő anyává válni.

Janáky Marianna: Hiszti

Böszörményi Márton: Sötétség és csend

Minden alkotó anya - Csábi Annával és Réti Adrienn-nel a soha véget nem érő feladatról

„Hol is tartottam?” Ha három anya összeül beszélgetni, miközben a gyerekeik is jelen vannak, talán ez a leggyakoribb kérdés. Csábi Anna (jobbra) és Réti Adrienn színész-, rendező- és drámaírónőktől – mindketten anyadrámák alkotói – az anyaságról és színpadi műveikről tudakolóztunk anyák napja és a tavalyi anyacsak1 fesztivál idei, a héten elstartolt folytatása: a CSET FESZT apropóján.

Egy balkonkertész vallomásai - Nagy Kriszta Lénával A kerítés túloldaláról

Fiatal nő kukkol egy boldog, családi összejövetelt az elhagyatott szomszéd telken álló romos házból – lehetetlennek tűnő pózban. Amivé kifut a történet ezen szála, az több mint meglepő. Ahogyan Maja, a fiatal nő egész élete is tele van váratlan fordulatokkal. Nagy Kriszta Léna első regényén nem érződik az első kötetesekre olykor jellemző bizonytalanság. A kerítés túloldala tudatosan felépített, izgalmas, több szálon futó történet, amely nemcsak sokak által jól ismert érzéseket, hanem kevésbé előtérben lévő, helyenként tabunak számító élethelyzeteket is feltár. És már készül a folytatása. A szerzővel beszélgettünk.

Örök hála

Anyasors megfestve: A művészet más, a sztorik hasonlók

Stílusuk nem is lehetne különbözőbb, pedig ugyanarról festenek: Horváth Lóczi Judit és Fajgerné Dudás Andrea az anyaság hét drámai témájáról, köztük a lelkifurdalásról, a kimerültségről és az intimitás fogalmának átalakulásáról alkotott egy-egy képet. A folyamat közben egyikük sem láthatta, mit fest a másik – a kiállítás kurátora, Szabó Noémi volt a kapocs közöttük – az elkészült képekben mégis előtűnnek hasonló színek, formák, motívumok. A várkerületben található The Space Contemporary Art Gallery alapítója, Bérczi Linda is látatlanban szavazott bizalmat a Similar Stories (Hasonló történetek) című különleges tárlatnak, melynek megnyitóján jártunk, erről videót is készítettünk.

Hol a helye a nőnek?

Anyaságmítoszok megkérdőjelezésére ösztönöz új kiállításán Oltai Kata

Oltai Kata az anyaságról rendezett kiállítást, hogy megmutassa, a témát nem feltétlenül csak örömteli módon lehet bemutatni. Az anyaszerephez a boldogság megélése mellett ugyanis kapcsolódhat félelem, szorongás, depresszió és kétségbeesés is. A művészettörténész-kurátor és kétgyermekes édesanya persze nem látja annyira borúsan a helyzetet, de fontosnak tartja, hogy az anyaság árnyoldaláról, mindennapos küzdelmeiről tabuk nélkül lehessen beszélni, és megnyíljon a tér a tágabb társadalmi diskurzus előtt.

Ötmilliós kártérítést ítéltek meg az anyukának, akit az „ismétlődő szülés veszélye” miatt rúgtak ki egy állami szervtől

Hosszas jogi procedúra végén sikerült csak kiharcolnia igazát.

Kiss Noémi: Gazsó Erzsébet, 1945. március

Május első

Anya csak egy van?

Testközelből mutatja be egy leszbikus pár örökbefogadási nehézségeit és szülői dilemmáit az HBO új dokumentumfilmje.

Tóth Vivien: 18 perc

Dönthetünk úgy, hogy nem alkalmazunk erőszakot

Félelmetes hitelességgel ábrázolja egy verbálisan és fizikailag is bántalmazott, kétgyerekes anya vívódásait, elfojtásait – nem megfeledkezve a férfiról sem. Ugyanis az elsőkötetes Halász Rita nem szereti a fekete-fehér dolgokat. A párbeszédek és a karakterek dokumentumfilmszerű pontossággal kidolgozottak. Vera életének bő egy évét ismerjük meg – tabuk nélkül. Azaz a gyerekek iránt időnként érzett agresszióval, az örömszerzés különböző módozataival és a kokain okozta mámoros zuhanással együtt. A szerzővel első könyve, a Mély levegő kapcsán beszélgettünk.