Jó, de mi fog áttörni?
Ami azt illeti, ez még nem egészen világos. Orbán Viktor szombaton a gazdasági évnyitón jelentette ki, hogy 2025 az áttörés éve lesz, de úgy tűnik, inkább csak az Európa-rekorder infláció fog áttörni, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – hívtuk fel a figyelmet elemzésünkben – legalábbis ettől félti Magyarországot. A magyaroknál rengeteg pénz van, Budapest helyett a vidéket fogják fejleszteni, de Orbán Viktor tett egy sokat sejtető célzást arra is, hogyan változtatnak a külföldi beruházások támogatásán.
Jön egy kétoldalú magyar-amerikai megállapodás is a kettős adóztatás megszüntetéséről, de a győzelmi jelentésbe azért belefért egy megjegyzés, hogy Magyarország is veszíteni fog a Donald Trump által az Európai Unió ellen is elindítandó vámháborún, amelyről szintén írtunk egy elég mélyre ásó összefoglalót.
Egyedül Európában
A magyarokat egyelőre nem kérdezték meg, felveti-e őket a pénz, egy tőlük sokkal távolabb álló ügyről viszont meg fogják, jön az úgynevezett véleménynyilvánító szavazás Ukrajna EU-csatlakozásáról. Orbán Viktornak szívügye, hogy az agresszor Oroszország ellen három éve küzdő Ukrajna soha ne legyen az EU-tagja, csütörtökön meg is vétózta, hogy a kelet-európai ország katonai támogatása szerepeljen a brüsszeli EU-csúcs zárónyilatkozatának a szövegében.
Nem az a baj, hogy a miniszterelnök ezzel tökegyedül maradt, hanem az – írtuk vezető publicisztikánkban és taglaltuk közéleti podcastünkben, a Hol élünk?-ben –, hogy most már Magyarország EU-tagságát kockáztatja. A többi EU-s vezető szépen át is lépett rajta, Orbán Viktor csak annyit ért el, hogy Ukrajna katonai támogatását függelékként kellett hozzáadni a zárónyilatkozathoz. A miniszterelnök terve a rombolásról szól – emlékeztetett lapunknak adott interjújában Fabian Zuleeg, a brüsszeli European Policy Centre vezérigazgatója.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben elkezdte rendezni a kapcsolatát az Egyesült Államokkal, aminek első gesztusaként lépett hátra egy nagyot, írt egy levelet Donald Trumpnak, amelyik olyan jól sikerült, hogy jövő kedden jön is egy amerikai-ukrán csúcstalálkozó. A Zelenszkij-féle meghátrálás azt jelenti, hogy az ukrán elnök feladta az egyik fő követelését, és most már feltétel nélkül, vagyis amerikai biztonsági garanciák nélkül hajlandó aláírni az Egyesült Államok által követelt ásványkincsszerződést. Ez leginkább a kelet-európai ország területén lévő ritkaföldfémek körül forog. Végszóra egyébként az Európai Unió kapcsolt, született brit-francia tűzszüneti terv az orosz-ukrán-háború befejezése érdekében, Ursulya von der Leyen pedig előállt egy 800 milliárd eurós haderőfejlesztési programmal. Erre az EU-csúcson Orbán Viktor is rábólintott.
Szakítás délen is
Az Orbán-kormány nemcsak a nyugati és a keleti, hanem a déli végeken is borzolta a kedélyeket, mégpedig a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik támogatásával. A bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnökét egy évre ítélték az alkotmány megsértése miatt, a szivárgó hírek szerint a TEK-nek a balkáni országban gyakorlaton lévő egysége akarta Magyarországra akarta szöktetni, az amerikaiak szóltak, hogy nem kellene. A diplomáciai konfliktusban Bosznia-Hercegovina hivatalosan kérte, hogy a magyar EUFOR-katonák hagyják el a területét.
Milorad Dodiknak egyébként nyilvánvaló szövetségese maga Szerbia is, ahol hónapok óta zajlanak tüntetések az újvidéki pályaudvari tragédiát kísérő politikusi felelősséghárítás miatt. Kiállt a tüntető diákok mellett Német László bíboros, belgrádi érsek, a magyar püspöki kar volt titkára, aki a lapunknak adott interjújában a többi között arról beszélt, lehet, a katolikus egyháznak jobban ki kellene állni a migránsokért, az LMBTQ-jogokért, az újraházasodottak jogaiért, a hívek egy része pedig egyszerűen csalódott.
A kapitány nem annyira profi
Közben akadnak jelei, hogy a magyarok köszönik, nincsenek jól, csalódtak, a Népszava elsőként publikálta az Iránytű Intézetnek azt a nagymintás felmérését, amely szerint Magyar Péter igenis „beleharapott” a korábbi Fidesz-táborba, sőt a Fidesz-szavazók választási kedve is bezuhant. „E tekintetben már lehet aggódnivalója 2026-ban a Fidesznek” – mondta erről lapunknak Pék Szabolcs, az Iránytű vezető elemzője. Amiatt is főként a Fidesznek fájhat a feje, hogy 2026-ban a pártok már nem kampányolhatnak YouTube-on. Mindeközben borotvaélén táncol mind a fiskális, mind a monetáris politika, Varga Mihály pedig erős üzenettel megérkezett az MNB élére.
Az emberek ugyanakkor egyre kevésbé hiszik el a kormányzati optimizmust – erről már a Népszava Törésvonal című videóinterjú-sorozatában Zsiday Viktor beszélt. A Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint most látja mindenki: a kapitány nem annyira profi, mint amilyennek mondta magát.
Orvosok tüntettek az egészségünkért
Egyre valószínűbb, hogy a kórházban rekedt babák többségéről nem is mondtak le a szüleik. Szeretnék őket hazavinni, de ezt a gyámhatóság akadályozza - ezt mondta lapunknak Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetője. Írtunk arról is, hogy a kalocsaiból a bajai kórházba költöztették az ott rekedt kisgyerekeket, azzal az indokkal, hogy biztosítsák a legmagasabb szintű ellátást. Pedig az érintett babák többsége nem betegség miatt marad a kórházban, hanem azért, mert a gyermekvédelmi rendszer képtelen gondoskodni róluk.
A kalocsai kórházban tavaly óta fennálló súlyos gyermekorvoshiányra a napokban egy kétéves kisfiú tragédiája hívta fel a figyelmet, de a Népszava érdeklődésére az Országos Kórházi Főigazgatóság úgy reagált: „A kalocsai kórház gyermekosztálya nem zárt be, ezt határozottan cáfoljuk.”
Miért nem tud gyerekeket fogadni a kalocsai kórház gyermekosztálya, ha nem szűnt meg? Erre is kerestük a választ a Népszava Szike című egészségpolitikai podcastjében. Svéd Tamást, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárát, Kiss László ápolót és Rácz Jenő egykori egészségügyi minisztert a szombati egészségügyi demonstráció kapcsán arról is kérdeztük, miért hagyták magukra a társkamarák az orvosokat.
Büszkeség és NER-ítélet
„Hogyne lennék büszke!? Soha nem készítettem ekkora volumenű történelmi produkciót. Magyar történelmi karakterek magyarul beszélnek egy nemzetközi produkcióban” – mondta lapunknak adott interjújában Robert Lantos, a 16 milliárd forintos állami támogatással készült Hunyadi-sorozat producere.
A Müpában tartott díszbemutatón egyébként ott volt a NER krémje is, no meg Ruttkay Zsófia, a sorozat egyik forgatókönyvírója is, mégpedig egy FUCK NER feliratú pólóban. Cannes-ban már korábban megvolt a világpremier, a Népszava filmes szakírója, Csákvári Géza pedig sorozatban készíti az interjúkat világsztárokkal. Ebben a körben megvolt az Anora miatt négy Oscar-díjjal elismert Sean Baker filmrendező, videón pedig a Bob Dylanről készült életrajzi film, a Sehol se otthon három szereplőjével, a négyszeres Oscar-jelölt Edward Nortonnal, illetve Timothée Chalamet-vel és Monica Barbaróval, ráadásul az Emilia Pérezben nyújtott alakításáért az Oscart el is nyerő Zoe Saldanával is.
Képgalériánkban azt is megnézheti, milyen ruhakölteményekben érkeztek a sztárok az Oscar-gála afterpartijára.
A lét értelme, avagy jöjjenek végre a nők!
Nagyon szeretném, ha a nőket kompetens, önálló döntéseket hozni képes állampolgárként kezelnék, akár vállalnak gyereket, akár nem – ezt Nagy Beáta Nagy Beáta közgazdász-szociológus mondta a Népszavának a nemzetközi nőnap alkalmából adott interjúban. Kár, hogy a valóság nagyon távol áll ettől, és ez tükröződik a jövedelmi viszonyokban is.
Visszhang mellékletünkben pedig azt próbáljuk elmagyarázni, mi a baj a toxikus maszkulinitással és miért válik el sok nő, amikor felnőnek a gyerekek. „Itt az idő átadni az irányítást a nőknek! A férfiaknak megvolt az esélyük, és lám, hová jutottunk” – idézzük bármelyik Fidesz–KDNP-s politikus helyett az énekes Lenny Kravitz 2019 óta sokszor hivatkozott kijelentését.
Szép Szó mellékletünkben Boldogkői Zsolt molekuláris biológus foglalta össze röviden, mire jó és mire nem jó a vallás, illetve egyáltalán mi az élet értelme. „Korunk fő jellemzője a tudomány meredek ívű szárnyalása. Egyre több rejtélyről hull le a misztérium leple, s kezdjük lényegi szinten megismerni világunk rendezőelveit. Még ma sem értjük azonban pontosan, hogyan jött létre az anyagi valóság, benne az élet, és hogy az életben miként fogant meg a tudat, majd az embernél az öntudat."
