De mi volt a terv?
„Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.” Nem arról van szó, hogy Lázár János sötét. Ha létezik tilalomgyűjtemény, egy politikusnak milyen kijelentésekkel nem szabad nyilvánosság elé lépnie, biztosan szerepel közöttük, hogy ne sértsen vérig nemzeti kisebbségeket parlamenti választás előtt. Az építési és közlekedési miniszternek csütörtökön Balatonalmádiban sikerült elejtenie a fent idézett megjegyzést, minimum két-háromszázezer embert bélyegezve meg.
Bár két nap után végül Lázár János végül bocsánatot kért, a felháborodás elsöpört mindent, amit a Fidesz mondani akart a szombati kaposvári DPK-nagygyűlésen, a Népszavának nyilatkozó szakértő szerint pedig Magyar Péter pedig simán nyerte a napot a Tisza Párt külügyi szakértőjének, Orbán Anitának a bemutatásával.
Magyarország a Nyugathoz tartozik, körözött bűnözőket nem bújtatunk, a szlovákokkal pedig tárgyalni kell a Beneš-dekrétumokról – sorolta a a programpontjait az Orbán-kormány egykori utazó nagykövete. Orbán Anitát azonnal elkezdte támadni a Fidesz, Kocsis Máté és Szijjártó Péter is, kár, hogy úgy igazolt a Tisza Párthoz, hogy 2020-ban még az Orbán-kormány jelöltje volt egy NATO-vezetői tisztségre.
Lázár János nagyot alakított a héten korábban is a csepeli fórumán – ahol feltűnt az a férfi is, aki korábban akasztással fenyegette a Tisza aktivistáit – arról beszélt, hogy minél tovább tart az orosz-ukrán háború, annál kevesebb jut a csepelieknek, az orosz földgáz sokkal olcsóbb, Donald Trump pedig célkeresztet rajzolt az Európai Unióra. Amikor kollégánk, Fekete Norbert faggatni, simán kimondta, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái Tisza-pártiak.
Titkosított visszaélések nyomában
A hét Európa és Magyarország szempontjából is legnagyobb horderejű eseménye az volt, hogy az Európai Parlament leszavazta és az Európai Unió Bíróságára küldte az EU–Mercosur-megállapodást, amelyet a magyar EP-képviselők közül csak a Demokratikus Koalíció politikusai hagytak jóvá. A Tisza Párt a pártcsaládja, az Európai Néppárt EP-frakciójával is szembemenve ellenezte a szerződéskötést, amelyik miatt Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen a Fideszt is a soraiban tudó Patrióták Európáért bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Ez simán elbukott, de mivel a szavazásán a tiszás EP-képviselők nem vett részt, féléves eltiltást kaptak az Európai Néppárttól, Magyar Péter kvázi elismerte, hogy a távolmaradásnak belpolitikai okai voltak.
Az EP-ben arról is vitáztak, hogyan lehetséges, hogy Magyarország az egyik legnagyobb összeget kaphatja meg, miközben más csatornákon az EU befagyasztotta a Magyarországra irányuló pénzek egy részét. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a Népszava kérdésére elmondta: nem célja az Európai Bizottságnak, hogy az Orbán-kormány által igényelt teljes, 17,4 milliárd eurós összeget egyből odaítéljék a védelmi fejlesztésekre szánt uniós hitelből.
Ez egyszerű elővigyázatosság, hiszen félő, hogy ennek az EU-s pénznek egy része a rezsivédelmi alap ötezermilliárd forintjához hasonlóan Vlagyimir Putyin orosz elnöknél landol vagy annak a korrupciónak az áldozatává esik, amelyről ezen a héten is több hír látott napvilágot. Az az egyik fővárosi fideszes képviselő, Radics Béla nagy valószínűséggel nem is működő alapítványa több tíz millió forint állami támogatást kapott az elmúlt években. A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a költségvetésének az egynegyedét, 2,1 milliárd forintot a NER kommunikációs megbízásait teljesítő Balásy Gyula cégeinél költötte el, Mészáros Lőrinc pedig még mindig milliárdokkal tartozik az állami vasúti beruházások alvállalkozóinak, Magyarország leggazdagabb embere mögött az Arte is Orbán Viktort látja.
Ezen a héten a Népszava is egy korrupció gyanúját keltő ügy nyomába eredet, de a mintegy 300 millió forintnyi aggályos önkormányzati kifizetésről szóló közérdekű adatigénylésünket a fonyódi önkormányzat elutasította, így az esetleges visszaélések egyelőre titkosítva maradnak. Egy másik balatoni településen, Balatonszemesen viszont lapunknak alighanem sikerült megakadályozni egy újabb korrupciógyanús ügyletet, amiben persze helyiek tiltakozásának is szerepe volt: a szemesi önkormányzat miután kérdéseket tettünk fel neki villámgyorsan visszakozott attól a tervétől, hogy eladja a település értékes telkén fekvő futballpályát. Szintén két újabb ügyre hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos – miközben újabb tüntetést szervezett, amelyen egy 87 éves hölgy visszaküldte a feladónak Orbán Viktor üzenetét –: az egyik, a Microsoft botrány, amellyel kapcsolatban a főügyész szerint az FBI és az OLAF jelentései után sem merült fel korrupció gyanúja; a másik pedig, hogy OLAF-vizsgálat indul a még mindig nem működő elektronikus ingatlannyilvántartó rendszer miatt.
Ha a felmérések nem tévednek...
A Republikon szerint a biztos szavazó pártválasztók közt 9 százalékkal vezet a Tisza; ugyanakkor némi átrendeződés figyelhető meg a szavazási hajlandóságban: összességében kevesebb szavazásra nyitott választó van, mint tavaly év végén. Ugyancsak a Republikon felmérése szerint még a fideszes szavazók 38 százaléka szerint is rosszabbul élünk, mint négy éve. A választásokkal kapcsolatos hír az is, hogy nem változnak a nemzetiségi választási szabályok, amelyek miatt Strasbourgban évekkel ezelőtt elmarasztalták Magyarországot, továbbá hogy ezúttal is teljes körű EBESZ-választási megfigyelés érkezhet Magyarországra; valamint az is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elnöke az amerikai nagykövetség delegációjával egyeztetett a megméretésről.
Stefano Bottoni történész szerint ha nem téves az a felmérés, amely szerint a Tisza már tíz százalékkal vezet, akkor ezt a parlamenti választást legfeljebb csak az 1947-es kékcéduláshoz hasonló módon tudja megnyerni a Fidesz.
Mivel kevesebb mint 80 nap maradt a 2026. április 12-i választásig, és szűk egy hónap múlva elkezdődik az ajánlások gyűjtése/leadása, kisebb pártoknál érdeklődtünk arról, miként vágnak neki a küzdelemnek: az MSZP február közepén dönt választási indulásuk formájáról, a Jobbik márciusban állít országos listát.
Ami a központi témákat illeti, Orbán Viktor újra hergelt a szerinte háborúpárti Európai Unió ellen. Eközben csaknem ötven közéleti személyiség, kutató, volt miniszter, diplomata, művész és több civil szervezet áll ki Magyarország EU-tagsága mellett a magyarok többsége nevében az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökének címzett nyílt levélben. Kiderült az is, hogy kampányeseménnyé fejlesztett csapatépítő tréningre rendelték fel a fideszes önkormányzati vezetőket az Országos Önkormányzati Fórumra, ahol Orbán Viktor azzal kezdte a beszédét: „Ezt a választást nektek kell megnyernetek!”;
Egyre többen ítélik el a Fidesz gyűlöletre épülő és építő kampányát is: Máté-Tóth András katolikus teológus és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is arra hívta fel a figyelmet: az egyházi tanítás a szeretetre épülnek, az emberi méltóság sárba tiprása parlamenti választás előtt sem lehet politikai eszköz.
Mellékletünkben, a Szép Szóban az éppen ma a 80. születésnapját ünneplő Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapátot köszöntötte Fabiny Tamás, de Lengyel László és Spiró György is.
Eközben Magyar Péter azt nyilatkozta, nem azért akar kétharmadot a Tisza Párt, mert 16 évig egyeduralkodó szeretne lenni. Bejelentette, hogy marad a rezsicsökkentés; és az alacsony lakossági közműdíjak mellett akár az orosz energiahordozókat is megtarthatják.
A miniszterelnök és kihívója eddigi kampányának hatékonyságát elemezte Horn Gábor politikai elemző és Szentpéteri Nagy Richárd politológus, akik a többi között azt a véleményt fogalmazták meg lapunknak, hogy miközben Orbán Viktor rájött, hogy a pártja elvesztette a fiatalokat, Kapitány Istvánnal Magyar Péter az üzleti szféra előtt mutatta meg, hogy képes lenne kormányozni.
Visszhang című mellékletünkben Balassa Tamás és Forgács Iván az elmúlt három választási kampány áttekintésén keresztül elemzi, hogyan is jutott ide Magyarország, míg a Kopint-Tárki vezérigazgatója, Palócz Éva a Népszavának adott interjújában már a jövőre gondol, és annak a véleményének adott hangot, hogy gazdaságpolitikai váltásra, kiigazításokra mindenképp lesz szükség, bárki kerüljön is hatalomra.
Az Orbán-kormánynak a felvidéki magyarok miatt is főhet a feje. Már nem abban az értelemben, hogy a sorsuk érdekelné, de a Beneš-dekrétumok botrány tovább gyűrűzik. Szlovákia akár Magyarországon élő magyar állampolgárok ellen is indíthat büntetőeljárást. Pozsonyban újra tüntettek a Beneš-dekrétumok vitatását is kriminalizáló törvénymódosítás ellen, Magyar Péter pedig uniós szakbizottsághoz fordul emiatt, és kérdéseket tesz fel az Európai Bizottságnak az intézkedések gyakorlati érvényesítése kapcsán is. A kárpátaljai magyarok helyzetén sem az fog javítani, ami a kijevi és a budapesti kormány között zajlik.Ukrajna külügyminisztere keményen reagált Orbán Viktor újabb kirohanására; az Orbán-kormány nemzeti petíciója miatt pedig a magyar nagykövetet Ukrajnában bekérették.
Szőnyeg alá söpörni
A Szőlő utcai javítóintézet ügyét a héten a kormány amúgy fideszes módon próbálta „rendezni”: egyszerűen megszüntette az intézményt – mintha ezzel a probléma is megszűnne. Kiss László, Óbuda DK-s polgármestere máris előállt az ötlettel, hogy emlékparkot akar létesíteni a bezárt intézet területén. Az intézmény kiürítésével akkora volt a sietség, hogy a fiatalok az esedékes vizsgáikat sem tudták letenni miatta. Hetvenkét munkaviszonyban álló dolgozó közül kilenc próbaidőst elküldtek, 63-at állásidőre rendeltek. A teljes javítóintézeti rendszert átalakítják, a rendőrség felügyelete alá helyezik, ami Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció egyik vezetője szerint évszázados, borzalmas visszalépést jelent.
Eközben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja, hogy a hatóságok részéről történt-e mulasztás. Arra az ügyészség és az ORFK sem adott választ, hogy miért nem rúgták ki a volt javítóintézeti vezetőt, ha már a rendőrség is tudta, hogy gyereket vert. Molnár László, a gyermekvédelmi szakszolgálat korábbi vezetője a Népszavának adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, hogy az egész gyermekvédelmi rendszert lefedi a politikai kapcsolat, a politikai lojalitás, aki pedig betölt valamilyen funkciót, nem beszélhet.Rendezvénysorozatunk, a Népszava-est első 2026-os vendégeként Iványi Gábor kijelentette, hogy nincsenek bűnöző gyermekek; de szóba került az egészségi állapota és a Fűtött utca is.
A gyermekvédelem témakörébe tartozó hír, hogy – mint azt a Népszava megtudta – 144 esetben intézkedtek iskolaőrök ebben a tanévben, előkerült bilincs és rendőrbot, bár inkább pszichológusnak kéne. És természetesen a pszichológus mellett jól képzett elhivatott pedagógusokra is szükség lenne – viszont a magyarországi tanárképzésben nagy a lemorzsolódás, rengeteg hallgató el sem jut a diplomaszerzésig.
Magyarországon a lakosság körülbelül egyötöde alkoholista. Tényleg azt gondoljuk, hogy a gyerekek ezt nem látják? – tette fel a témába vágó kérdést lapunknak adott interjújában Kovács Eszter, a Pagony kiadó főszerkesztője, akivel gyerekkönyvekről és láthatatlan problémákról beszélgettünk. A magyar kultúra napján, január 22-én megnyílt az Esterházy alkotóház.
Időjárási hatások prolongálva
A szokatlan kemény időjárás sokaknak okozott gondot. Kazincbarcikán egy napig több lakásban nem volt sem fűtés. sem meleg víz, több oktatási intézmény be kellett zárni ott, az egyik óvodában tavaszig sem lesz fűtés. Ezen túl több Veszprém megyei településen is üzemzavart okozott a rendkívüli hideg, áramkimaradások voltak, a budapesti Műszaki Egyetemen is megadta magát a fűtőrendszer, így a hallgatók kabátban vizsgáztak.
A budapesti menhelyek telt házzal működtek, de mindenki gondját nem tudják megoldani – ahogy a kormány sem. Hirdetettek rezsistopot, az extrém hideg a tűzifával fűtőknek így is extrém problémát okozott, amelyet az Orbán-kormány a rászorulók esetében sem tudott orvosolni. Olaszliszkán lázongást eredményezett a szociális tűzifa hiánya, de – ahogy az a Népszava körképéből kiderül – más településeken is akadtak gondok.
Orbán Viktor önmagához képest is egyre primitívebb, a tűzifaosztással való szavazatvásárlás a kormányzásképtelenség beismerése – erről és sok minden másról is beszéltek az elmúlt hét eseményei kapcsán kollégáink a Népszava Hol élünk? című podcastjében.
A fővárosi önkormányzatnak a hidegen kívül egyéb gondjai is vannak. A BKK és a BKV 90 milliárdos adósságot görget maga előtt; a főváros számlája pedig15,3 milliárdos mínuszban van, miközben egymásnak dobálják a szolidaritási hozzájárulás ügyét a bíróságok, nem tudni, Budapest mikor kaphatja vissza a levont milliárdokat. Megszületett viszont legalább a bérmegállapodás a BKV-val; ugyanakkor a kulturális ágazat dolgozói béremelésért tüntettek.
Az egészségügy problémái is nagyszámúak és jelentősek. Miközben az amúgy is túlterhelt egészségügyi dolgozóknak, és persze a betegeknek, az influenzajárvánnyal is meg kell küzdeniük – a kórházakban látogatási tilalmat rendeltek el – , a szentesi kórház régóta fennálló gondját pedig azzal „oldották meg”, hogy szétverték a szülészetet; nemcsak a fővárosi cégek, hanem a kórházak is százmilliárdos adósságállományt görgetnek maguk előtt. Erről és ennek a betegellátásra is kiható következményeiről is beszélgetett szakemberekkel Danó Anna a Népszava egészségpolitikai podcastjében, a Szikében.
A leamortizált egészségügy is oka annak, hogy fogy a magyar: 2030-ra kilencmillió alá eshet az ország lakóinak a száma, a tendencián egyelőre az Orbán-kormány semmilyen intézkedése nem képes változtatni.
Látványpékség az egész világ
Mindeközben a nyugati világ megúszott egy kisebb kataklizmát, Donald Trump legalábbis az utolsó pillanatban meghátrált, és a davosi Világgazdasági Fórumon kizárta, hogy katonai erőt vetne be a NATO-szövetséges Dán Királysághoz tartozó sziget, Grönland megszerzésére. Lemondott azokról a büntetővámokról is, amelyeket nyolc európai országra akart kivetni, kvázi fájdalomdíjként azonban végül az ENSZ-alternatívának szánt diplomáciai látványpékséggel, a Béketanáccsal vigasztalja magát. Már azon a 100 százalékos büntetővámon kívül, amellyel Kanadát fenyegeti.
Utóbbi oka valószínűleg Mark Carney kanadai miniszterelnök, aki egy ébresztő hatású davosi beszédben hívta fel a figyelmet arra, függetlenedni kell, véget ért az a világ, ahol az Egyesült Államokra még számítani lehetett.
