A kampányról szól már minden
Sulyok Tamás 2026. április 12-ére kitűzte a parlamenti választást, a hivatalos kampányidőszak tehát február 21-én kezdődik, de a magyar belpolitikai életben – ahogy már hónapok óta – ezen a héten is a hosszúra nyúlt kampányról szólt minden. A TV2 például máris megmutatta a nézőknek, hova kell majd behúzniuk az X-et: a Fidesz neve mellé; Szíjjártó Péter külügyminiszter pedig az államfő bejelentése után gyorsan megfenyegette az EU-tagországok magyarországi nagyköveteit „bírálatot, kommentárt, okoskodást” engednének meg maguknak a választásokkal kapcsolatban. A fenyegetés miatt természetesen több budapesti nagykövet is felháborodott. „Ilyet nem szoktak elfelejteni” – mondták.
Magyar Péter szerint máris összeomlott Orbán Viktor kampánya, hiszen bíróság mondta ki, hogy a pártnak semmi köze a „Tisza-csomagnak” nevezett dokumentumhoz. Az aHang igénylésére végül kiadták az adatokat: négyszázmilliónál is többe került a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációs ívek gyártása. Ennek a bírósági döntésnek, illetve az arra érkező kormányzati reakciók kapcsán elemzi Visszhang című mellékletünkben Balassa Tamás a trumpi és orbáni patrióták áljogrendjét, a jurisztokráciát.
Az Orbán-kormány propagandája mindenesetre kapott egy újabb pofont: nem várt közszolgálati húzással állt elő a kínai tulajdonban lévő TikTok, amely mostantól jelzi, ha egy média magyar állami ellenőrzés alatt áll. Az sem eshet jól a Fidesznek, hogy Magyar Péter újra pert nyert, az Orbán-kormány szócsövét, a Mediaworksöt eltiltották a poloskázástól; és az sem, hogy a közpénzköltéseket most már büntetőeljárásban vizsgálhatják. Eközben Fónagy János nyugdíjasoknak küldött kampánylevele miatt büntetőfeljelentést tett egy pécsi jogász, ám a rendőrség megtagadta a nyomozást. A mesterséges intelligencia szerint a rendőrégi elutasítás tucatnyi szempontból megalapozatlan.
Az Orbán-kormányt mindez azonban nem tartja vissza sem a propagandától, sem a közpénzszórástól. Utóbbinak csak az egyik kisebb példája, hogy az MBH Bank is részt vesz a fényűző világ körüli útról éppen visszatérő Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea felcsúti apartmanberuházásában; nem mellesleg Mészáros Lőrinc húszmilliárdért épít öt kilométernyi vasutat az alig működő iváncsai akkugyárhoz. Bár az infláció lassult, egy-két jó hónap az, ami a magyarokra vár, a gazdaság pedig a padlón van, tavaly csak 0,3 százalékos növekedésre futotta Orbán Viktor repülőrajtjából. Két százalékra vette vissza a 2026-os gazdasági prognózisát a Kopint-Tárki. Eközben az Orbán-kormány indokolatlanul fosztja meg Magyarország 95 százalékát a szélerőmű-telepítések lehetőségétől. A várható termelési rekord ellenére leépítés jöhet a győri Audinál; a döntés 2026-ban nagyjából kétszáz embert érinthet. De nem törődik a kormány a tanári kritikákkal sem, válaszra sem méltatták a Tanítanék Mozgalom képviselőit, akik a teljesítményértékelési rendszer visszásságaira hívták fel a figyelmet még 2025 novemberében.
Ami az ingatlanpiaci helyzetet illeti,.több ezer újépítésű otthonstartos lakástól várják az áremelkedés fékeződését, kérdés, hogy időben bővül-e a kínálat. A lehetőség kevés valóban rászorulónak nyújtott segítséget, viszont az egekbe röpítette az amúgy is toronymagas ingatlanárakat. De meddig tarthat még a lakásárak emelkedése? Erről is szól az Erkély, a Népszava ingatlanpiaci podcastjének e heti adása.
De a választási kampány része az is, hogy az Orbán-kormány úgynevezett nemzeti petíciót indított az ellen, hogy az Európai Unió támogassa az Oroszország ellen csaknem négy éve védekező Ukrajnát. Az Európai Unió régi célpont, Orbán Viktor pedig mintha váltani akarna már, egy nyelvbotlása legalábbis azt mutatja, hogy lélekben talán már ki is léptette Magyarországot az Európai Unióból, ugyanis a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában 27 helyett 26 EU-tagországról beszélt. A kormányfő azt is hangsúlyozta, ő már 2010 óta hirdeti, hogy új világ jön, a liberális világrend helyett a nemzetek korszaka. Azzal, hogy új világ jön új szabályokkal, Szép Szó című mellékletünk egyik cikke is foglalkozik; és ehhez kapcsolódik Forgács Iván írása is a Visszhangban.
Orbán Viktor úgy hallotta
Nem világos, hogy a kétségbeesés jele, de Orbán Viktor szombaton a Digitális Polgári Körök miskolci nagygyűlésen már a szülőket kérte, hogy beszéljenek a gyermekeikkel, ő ugyanis azt hallotta, hogy a fiatalok körében a Fidesz nem népszerű. Videóriportunk tanúsága szerint a miniszterelnök közönsége momentán ott tart, hogy a Nyugaton a gyerekekből kiskutyát és csillárt is csinálnak már, és bár a pártkongresszusok értéke halványodik, a DPK-nagygyűléseken túl sem ússzuk meg nagyszabású fideszes kampányrendezvény nélkül, még a parlamenti választás előtt megrendezik a trumpista exportként működő CPAC Hungaryt.
A hétvége legmesszebbre visszhangzó bejelentése azonban nem Orbán Viktoré lett, hanem az, hogy Magyar Péter megnevezte a Tisza Párt energetikai szakértőjét, Kapitány Istvánt a világon a legmagasabbra jutó magyar cégvezetőt, aki 37 éven keresztül dolgozott a Shellnél, tíz éven keresztül volt a világ egyik legnagyobb vállalatának globális alelnöke. Vele az Orbán-kormány propagandája egyelőre nemigen tud mit kezdeni, alig két éve még ugyanis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt az, aki Kapitány Istvánt tisztikereszttel tüntette ki. Kapitány István pályára küldése sokkolta a Fideszt – kajánkodott is egyet Magyar Péter, sokatmondóan hozzáfűzve, az igazolási szezon még le se zárult.
Helyenként már tettlegesség
A választási kampánynak van némi pozitív hozadéka is, hiszen alighanem ez az oka annak, hogy egy kormányzati döntés nyomán a megszokottnál hamarabb, teljes összegben juthatnak hozzá a kinnlévőségeikhez a Fidesz-közeli Bászna Gabona csődjének károsultjai; és annak is, hogy újra kapnak nyugdíjat a túlszolgáló magyar egészségügyisek. A Human Rights Watch elemzése azonban arra figyelmeztet, hogy nem biztosítja az idősek megfelelő életszínvonalhoz való jogát a magyar állam.
A közbeszédben már régóta tomboló verbális agresszió már elérte a hétköznapi életet is: a nyílt utcán üvöltözött és fenyegetőzött egy férfi Borbély Alexandra színésznővel, Nagy Ervin feleségével. Erről a tiszás képviselőjelöltként induló színész írt a Facebook-oldalán. Helyenként már a tettlegesség is fajulnak a dolgok: Magyar Péter állítása szerint megtámadták a Tisza Párt jelöltjét Rádon és fojtogatták az önkéntesünket. Lieszkovszki Gábor fideszes polgármester szerint viszont nem történt ilyesmi.
Bár ma a kép egyre sötétebb, van még hely, ahonnan látszik a másik, szenvedélyes Magyarország. Ez a hely a kávéház – derül ki interjúnkból a Pro Cultura Urbis-díjas Wilhelm Droste irodalmárral, a Három Holló kávéház megálmodójával és üzemeltetőjével. Közéleti podcastünk, a Hol élünk? új adásában kollégáink elmondták a véleményüket arról is, hogy szaporodnak a hullafoltok az Orbán-rezsimen, Magyar Péter ójobboldalt csinált a Fideszből.
A közvélemény-kutató intézetek szerint a Tisza Párt őrzi, a Medián szerint növelte is előnyét, az Idea szerint 10, a Medián szerint már 12 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. A Medián által mért eredményt Török Gábor politikai elemző úgy értékelte, hogy ha valóban ez a helyzet, akkor ez már nehezen megfordítható.
A Medián egy, azaz 1 százalékra mérte a DK támogatottságát, ami után Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke hazugsággal vádolta meg az intézetet. Ő a héten egy háttérbeszélgetésen azt mondta, az Demokratikus Koalíció által rendelt felmérés szerint az ellenzéki párt biztosan bejut a parlamentbe, más forgatókönyvvel nem is számolnak. Dobrev Klára, a párt elnöke 10 százalék körüli eredménnyel lenne elégedett, mondván, van mintegy félmillió szavazó, aki nem akar jobboldali pártra szavazni. A héten el is indítottak egy plakátkampányt az erős parlamenti baloldal érdekében.
Az ország az időjárás, Budapest a Fidesz fogságában
Magyarország életét ezen a héten nemcsak a politika, de a szélsőséges időjárás is meghatározta. Kedd délelőtt 18 fok volt a különbség Magyarország leghidegebb és legmelegebb pontja között; 30 százalékkal nőtt a betegforgalom a kórházak traumatológiai osztályain, a balesetek 20-30 százalékát a jeges utak okozták. Szerdán 66 esethez vonultak ki a télies időjárás miatt a tűzoltók; fennakadások voltak az áram- és vízszolgáltatásban. Ugyanakkor bár a rendkívül hideg az elmúlt hetekben átmenetileg lassította a vírus terjedését, az idei influenza-szezon erősebben indult, mint az egy évvel korábbi: nő a kórházakon a nyomás. Hajózási zárlatot rendeltek el a kishajókra, a vízi sporteszközökre és a csónakokra; az ónos eső miatt egy időre leállt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is. Orbán Viktor arra kért mindenkit, óvatosan közlekedjen; egyszersmind bejelentette, hogy annyi tűzifát biztosítanak a rászorulóknak, amennyire szükség lesz. Extrém hideg miatt adott ki figyelmeztetést az operatív törzs szombaton. Elzárt település nincs, de mindenkit arra kérnek, hogy a -15, -20 fokos hidegben kerülje a kint tartózkodást.
A viszontagságos időjárási körülmények között a mentőknek az átlagosnál is több feladatuk van. Kathy Zsolt mentőápoló, akinek emellett standup-estje is van és színészként is fellép, a mentőápolókat érő inzultusokról, a társadalmi felelősségvállalás hiányáról, a káros hatású kommentekről is beszélgetett Herczeg Szonja újságíróval és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadóval a Népszava mentális egészséggel foglalkozó podcastjében.
Van hasonlóság a magyar és az amerikai egészségügy között -- ezt már Noah Wyle-tól tudhattuk meg, A Vészhelyzet Pittsburghben főszereplője és producere még a Golden Globe-ja elnyerése előtt adott kerekasztal-interjút újságíróknak , köztük Csákvári Gézának, lapunk filmkritikusának.
Az országot nehéz helyzetbe hozza az időjárás, az önkormányzatokat, köztük Budapestét pedig a Fidesz is. Véget ért ugyanis a főváros átvilágítása, a havi 2,7 millióért kapott tanácsokból az Orbán-kormány rájött, hogy minden Karácsony Gergely hibája. Bár Orbán Viktor szerint 3000 milliárdot költöttek Budapest felvirágoztatására, a pénz nagy része valójában múltidéző- és sportberuházásra ment el. Eközben egymást érik a fideszes ötletek az önkormányzati teljes rendszer átalakítására, természetesen Budapestet sem hagynák ki: készül a terv Karácsony Gergely két tűz közé szorítására.
Ha a Fidesz nem is, mások elismerik Karácsony Gergelyt, aki rangos emberi jogi díjat kapott. A hollandiai Geuzenpenning-díjat a tavalyi Budapest Pride megszervezéséért ítélték oda a főváros első emberének.
És még mindig Szőlő utca, és még mindig gyermekvédelem
Újabb és újabb részletek kerülnek a nyilvánosság elé a Szőlő utcai ügyről és a magyar gyermekvédelem állapotáról. Molnár László, a TEGYESZ volt igazgatója lapunknak megerősítette: az Orbán-kormány tagjai, minisztériumi vezetők 2013-ban már biztosan tudtak a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjének gyerekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseiről.A Balog Zoltán által vezetett egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013-ban részletes tájékoztatást kért és kapott Juhász Péter Pál aggályos viselkedésével kapcsolatban az akkori legfőbb illetékes gyermekvédelmi szervtől. Már 2025 nyarán a nyomozóknál voltak a Szőlő utcai felvételek arról, hogy Kovács-Buna Károly javítóintézetis fiúkat bántalmaz, de arra jutottak, hogy nem tartalmaznak a nyomozás szempontjából releváns információt.
Mint a Népszava elsőként megírta, jelenleg már 15 kiskorú sértettje van az ügynek.
A Tisza Párt által közzétett beszámoló szerint a letartóztatott intézetigazgató, Juhász Péter Pál egy éve még ügyészekkel adott elő az MCC konferenciáján, előadásában bemutatta a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos saját szemléletét, illetve „különösen érdekes” tapasztalatait. Daubner Béla pszichiáter szerint alapos személyiségvizsgálattal azonnal ki lehetett volna szűrni az alkalmatlan embereket a gyermekvédelemben, ám a Fidesznek ez nem volt célja. Gulyás Gergely a kormányinfón képes volt azt állítani, hogy az Orbán-kormánynak köszönhető, hogy most feltárják a Szőlő utcai ügyet.
Az ügy miatt jövő szombaton a Magyar Kétfarkú Kutya Párt közös gyermekvédelmi oktatást tart, Törésvonal című podcastünk vendége Junghausz Rajmund fideszes önkormányzati képviselő volt, aki azzal vált is mertté, hogy nyilvános Facebook-posztban bírálta Semjén Zsoltot, amiért még nem járt gyermekotthonban. – Attól nem lesz jobb ember egy gyerek, ha a társai előtt megalázva szarrá verik felnőttek – mondta most.
A második mélyütés
Gyűrűznek tovább a Beneš-dekrétumok körüli botrány hullámai is. A szlovák államfő reagált Magyar Péter nyílt levelére, sértésként értékelte, hogy a szlovák területet Felvidékként jelölte meg. A Tisza Párt elnöke válaszában ezt írta: „Önnek jogában áll és kötelessége is minden Szlovákiában élő embert képviselni, beleértve a felvidéki magyarokat is”. Egy sajtótájékoztatón feltett kérdésre Robert Fico is reagált, a szlovák kormányfő azt mondta, nem fog beszállni a magyarországi választási kampányba. A Népszava riportjából kiderül, hogy a fideszesek megbocsátják Orbán Viktornak, hogy eltűri a Beneš-dekrétumokat, az ellenzékiek még inkább megvetik a miniszterelnököt érte. De a Fico-kormány nem áll meg, beviszi a második mélyütést, egy kormányrendelet szerint minden olyan iskola állami támogatása csökken, amelynek 250 főnél kevesebb diákja van. Ez megszűnésre ítélheti a kis létszámú magyar vagy két tanítási nyelvű iskolákat, megpecsételheti a felvidéki magyarok jövőjét.
A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban vizsgálódik az Európai Bizottság is, miután Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó írt nyílt levelet írta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben sérelmezi a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését tiltó szlovákiai Btk.-rendelkezést, illetve közölte azt is, hogy a levél teljes, angol verziójában felelevenítette, hogy maguk a Beneš-dekrétumok is finoman szólva problematikusak. A nemzetiségi politikával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel foglalkozik a Népszava két interjúja is, az egyik Gallai Gregorral készült, akiről biztosra vehető, hogy a német nemzetiségű Ritter Imre utódjaként tagja lesz az új parlamentnek; a másik Gáspárik Attilával, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem professzorával.
Trump Kills World
A héten Donald Trump amerikai elnök elkezdte intenzíven szívatni Grönlanddal a saját szövetségeseit: az amerikai elnöknek annyira kell a világ legnagyobb, stratégailag valóban nagyon fontos szigete, hogy korábban a katonai beavatkozást sem zárta ki. Bár erről minden jel szerint sikerült lebeszélni, egy 700 milliárd dolláros ajánlat gyors elfogadása kedvéért büntetővámmal sújt nyolc olyan európai országot, amely ellenzi, hogy Grönland az Egyesült Államok fennhatósága alá kerüljön.
A trumpi fenyegetőzés nyomán több európai ország katonákat küldött Grönlandra, a nyolc ország közös nyilatkozatban állt ki amellett, hogy Grönland Dánia autonóm területe maradjon, a konfliktus pedig akár kereskedelmi háborúvá is fajulhat, főleg, ha az ügy miatt vasárnap este összehívott jövő heti rendkívüli EU-csúcson elfogadják egy alakuló tervet arról, hogy hozzávágnak az Egyesült Államokhoz egy 93 milliárd eurós választ.
Mindeközben egy republikánus képviselő önkényesen az Egyesült Államok 51. tagállamának nyilvánítaná a világ legnagyobb szigetét.
Attól egyébként, hogy Donald Trump nyilvánvalóan semmibe veszi más országok szuverenitását, az eddig a szövetségesének számító európai szélsőjobb is kivan.